Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

A zselicségi cselédség sajátos közmondásai és szólásai

A zselicségi cselédség sajátos közmondásai és szólásai

A cseléd a bőrével fizet. A cselédnek nincs pénze, hogy jogait védve ügyvédet fogadjon, vagy a reárótt kárt megtérítse.

Aki másra bízza a lóikét, pokóra (pokolra) száll. Aki másra bízza ügyeinek intézését, sorsa alakulását, előbb-utóbb kárt vall.

Akinek nincs háza, nincs hazája. Cseléd- és zsellérszólás. Utalás megalázott helyzetükre, amely szerint abban a korban, akinek nem volt vagyona, egyenrangú állampolgárnak sem számított. (1936-ig a cselédeknek nem volt szavazati joga.)

Aki nem mestöre, mögölőgyilkosa. Ha valamilyen munkát nem hozzáértő (kontár) ember végez, nagyobb kárt tesz benne, mint amennyit használ.

A lakodalom drága vacsora. A lakodalommal járó költségekkel, ajándékkal voltaképpen az ember többszörösen megfizeti a vendéglátást.

A lakodalmat napján köll tartani. Mindent a maga idejében kell megtenni. Utólag minden hiábavaló.

A lányomnak mondom, hogy a mönyem is ércsön belüle. Valamilyen kioktató dolgot indirekt úton úgy ad tudtára bizalmasabb, közeli személynek, hogy a jelenlévő harmadik hallja és okuljon belőle.

Amerre a nap süt, könyér teröm. A dolgos ember a világ minden táján meg tudja keresni kenyerét. - Ezzel vigasztalták magukat azok a cselédek, akiket elbocsátottak.

Amilyen a mozsdóvíz, ujjan a türülköző. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.

Amit a ház elnyel, elő is ággyá. A lakásban elveszett tárgy előbb-utóbb elő is kerül.

A penészlös könyér má nem köll senkinek. A megőszült, megöregedett embert már nem becsüli senki.

Az adósság égy tálbu öszik a gazdával. Az adóssággal együtt járó gondok megviselik az embert.

Az ördög is a nagyobb dombra szarik. A gazdag embernek nagyobb a szerencséje. - A vagyonos ember könnyebben jut előnyökhöz.

Az örekfia árnyékában legjobb pihenni.

Az örekség már nyikorgó szekér.

Az örekség második gyermekkor, de bölcsője nincsen.

Az úr allig egy araszt, má sélli a paraszt. Az úr alig megszületik, a szegény ember máris megsínyli.

Az úr a polcába is úr. Az úr az élet minden területén könnyebben boldogul mint a szegény. Bolond ligbu, bolont szél fuj. Az ostoba ember butaságokat beszél.

Dicsért epörgyének nem köll nagy kosarat vinni. A dicsekvő embernek, reklámnak keveset lehet elhinni. Az agyondicsért valami gyanús, nem szabad tőle sokat várni.

Egyszeri kötözés, kéccöri leégés. A cselédség félt a kényszerű költözködésektől, mert a jószágban, kevés értékükben mindig esett valami kár, nehéz volt ismét helyrevergődni.

271