Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

u,ú

úrinő urinő fn. ’az egykori uralkodó osztályok vmelyikébe tartozó nő’. Ezögbü a Siposogbu éggyik Kapozsbu visszakerűt ide a pusztába csősznek. Felesége ondolátatta a haját, mind égy urinő. Mög is szóták érte.

úritök úritok {-tye, -tyük) fn. ’sütőtök’. Az a jó úritok komámasszon, amöllik lisztös. Az enyém éfajzott má, ujjan ize van, mind a répának.

úszókás uszókás mn. ’(bor, gyü- mölcsecet, savanyúság leve) romlott és nyúlós’. Má nem jó ez a paprika, (savanyúpaprika) Te! Uszókás. L. megúszik útipogácsa utipogácsa ('-jja) fn. L. kenyérkereső pogácsa

útnak vál utnag vál Szój. ’útra indul, v. elindul valahova’. Na, én akkor utnag válók. - Hát akkor Így lassan mitülenk utnag vátak.

utóvégre ~ hsz. 1. ’elvégre’. Utóvégre ém vagyok az üdősseb, mögilletöm a böcsületöt [ti. illő, hogy megtiszteljék], 2. ’végtére’. Utóvégre mögjártam velük. Ékeszteg velem hépciáskonni [hangoskodni].

uzsonna ozsonna (’-jja) ’a cselédek 1/2 órás délutáni étkezési ideje nyári időben’. Ozsonna, fél öttű ötórájig. Em mögvót.

249