Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szótár
sz szólítás szóllittás (-sa) fn. ’az uradalmi cseléd munkaviszonya megszüntetésének, munkából való elbocsátásának, vagy munkaviszonya meghosszabbításának napja’. [A „szólítás” változat a Tolna megyei pusztákon volt általános, Somogybán az „elbocsátás, felmondás, időfelmondás” volt használatos.] L. elbocsátás, felmondás, időfelmondás szoros munka ~ (-jja) fn. Szój. ’sürgős munka’. ...vaty ha nem vót ujj an szoros munka, akkor déhe két óra hosszad vót ötetés. szorultpuszta szorútpuszta fn. ’olyan major, ahol a cselédnek az átlagosnál rosszabb helyzete volt’. Vót ujjan hel, ami égyarlósodott [tönkrement], ahá nem akartak a cselédök heszegőnni. Az a Szeluka [Szentluka-puszta], Tódváros [Kistótváros -puszta], Gálos [Gálosfa] Ibaja, av vót ijjen... A szorúttpusztákon nem is ügöm maratt éves cseléd. Ha löhetött, továhbát. L. mellékpuszta szóváltás szóváttás {-sa) fn. 1. ’vita, veszekedés’. Emmiad vót szóváttás kösz- tünk. Vő. SzegSz. II. 518 sző szün {szüjök, szusz, szüjő, szüjöl, szűjjön) i. ’házi szövőszéken, fonálból ruhaneműt készít’. Cserémfán szütettem az abrosszajimat. - Naca néném szűt neköm pakrócokat. Vő. OrmSz. 519; SzegSz. II. 518 szögedés ~ (-se) fn. ’szúró, nyilaló fájdalom a gyomor v. has tájékán’. [Futás közben szokott jelentkezni.] Szúr a szögedés. Nem tok [tudok] továp futni. - Szögedésöm van. Vő. OrmSz. 503. szege- zés; ZsNyj. 170 szömörcsökgomba szömörcsöggom- ba {'-jja, ’-jjuk) fn. ’kucsmagomba (Marchella esculenta)’. Az a pásztorem- bör má tutta, juhászok, legjobban mög a kanászok, möllik kökönye bokor allán talákszik korán tavasszája szörmörcsök. szőrén-szálán szórtén—szálán hsz. ’nyomtalanul (eltűnt, elveszett)’. Szj. Jába is keresőd. Szórtén-szálán étünt. szörgölősködik ~ (-ok, szörgölősköcc, -ő, -öl, szörgölősköggyön) i. 1. ’sündörög’. Ot szörgölősködött a Ián körű a Varga gyerök [Vargáék fia]. 2. ’hízelkedve megközelít vkit’. szőrlabda ~ (’-jja) fn. ’tehén- és lószőrből készült labda (gyermekjátékszer)’. Nr. [Tavasszal, amikor az állatok vedlenek, a tehén és a ló szőrét összegyűjtik. Bevizezve, összegombolyítva készül a szőrlabda.] Vő. SzegSz. II. 523 szörszöny ~ mn. 1. ’ügyeskedő, leleményes’. Úgy nagyon szörszöny embör. 2. ’takarékos’. Szörszöny asszon vót világéletibe. Vő. ZsNyj. 971 sztrájk strájg (-gya, -gyük) fn. L. cselédsztrájk ua. szuttyog ~ (szuttyoksz, -ó, -gyón) i. piszmog, lassan tesz-vesz’. Én hama levetkőzök, nem ám szuttyogok mim maga. szügy ~ fn. ’a szarvasmarha és ló melle’. Vő. OrmSz. 524; ZsNyj. 171 szügyellő ~ (-jje) fn. ’a lószerszám mellre feszülő része’. [Széles, erős szíjból készül.] Szügyellőbe a bugyellárisom... Nd. L. vonó. Vö. OrmSz. 524; ZsNyj. 171; SzegSz. II. 518 szügykarika ~ (’-jja) fn. ’a lószerszám mellre feszülő részén lévő fémkarika’. [Ehhez csatlakozik a tartólánc, melyet a kocsirúd végéhez erősítenek.] Vö. SzegSz. II. 518 szükségletes kocsis szükségletös kocsis (-sa) fn. ’az uradalmi bevásárlásokat végző kocsis’. Szoc. [O szerezte be a gazdaságban szükséges eszközöket, (köteleket, láncokat, villákat, meszet stb.), 234
