Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szótár
R gudott, asz kapta a kissebbet. Vö. SzegSz. 11.362 részes ~ (-se) fn. ’terményrészesedésért mezőgazdasági munkát vállaló ember’. Az az égy mögvót a bérlevélbe is, hogy a cseléd nem aratott. Ära az urodalom fogadott részesöket. Monták úgy is, hogy részesaratók, abba az üdőbe. -A részes aszta baglát kapta a mezőn, amit a hajdú kigyelűt. 2. ’részesművelésre kiadott uradalmi föld’. Kiatták a részest. - Mögeresztötték a részest [ti. megengedték a begyűjtést]. Vö. OrmSz. 458; SzegSz. II. 362 részes aratás ~ (-ssa) fn. ’környékbeli, szerződött zsellérek által, minden tizedik gabonakereszt ellenében kisebb uradalmak gabonaföldjeinek learatása’. [Cselédek részes aratást nem vállalhattak.] Részes aratásra a környégbeli szögén zsöllérök szörzőttek. Vót égy bandagazda, aki vérbuváta ükét. Egy-égy bandába fijam vótak hatan: két erős férfi kaszaerő, két mökfokható asszon marokszödőnek, égy gyöngébb kötélterittő és égy erős férfi kötözőnek. L.részesarató részesarató ~ (-jja) fn. ’az uradalomban a learatott gabona egy részéért, aratási munkát vállaló zsellér’. A részesarató csak aratázsba járt a pusztára. Kapták a részt... L. arató, kepés, kepésarató részeskapás ~ (-sa) fn. ’a termés (répa, krumpli, kukorica) rendsz. harmadrésze ellenében az uradalmi földeken munkát végző ember’. Részeskapások csak cselédasszonyok lőhettek, zsölléröknek részeskap állást nem adott a gazdaság. - Monták úgy is, hogy harmados répa, vagy harmados kukorica, mer kapállás és szödés fejibe a harmadrész vót üvejje. részeskaszás ~ (-sa) fn. ’a széna egy részének ellenében, uradalmi rét kaszálását végző ember’. részes krumpli ~ (-jja) fn. ’kapálás, töltögetés, fölszedés ellenében a termés harmadrészéért cselédasszonyok által megművelt uradalmi krumpliföld’. L. harmados krumpli ua. részes kukorica ~ ('-jja) fn. ’kapálás és leszedés ellenében a termés harmadrészéért cselédasszonyok által megművelt uradalmi kukoricaföld’. [Csak cselédasz- szonyok kapták, zsellérek nem.] L. harmados kukorica ua. részesmunka ~ (’-jja) fn. ’uradalmi termelvények (répa, kukorica) megművelése terményhányad ellenében’. részes répa ~ (’-jja) fn. ’kapálás és kiszedés ellenében a termés harmadrészéért cselédasszonyok által megművelt uradalmi répaföld’. L. harmados répa ua. rétingesen rétüngössen hsz. ’csak ingben, kabát nélkül’. így rétüngössen mész? - Rétüngössen dógosztam, és mökfujt a szél. Ettü rekettem be. - Sasé felejtöm el, a Fejes Miska rétüngössen gyüt helután. Akkor szegődöd be Hárságyra. retyeg rötyög (retyöksz, retyöggyön) i. ’(béka) brekeg’. Retyögnek a békák, möggyün az esső. reves ~ mn. ’nedvesen korhadt’, fába töszöm rá, csak sustorog a tűzön ez a reves fa. L. pudvás, reves, petyekes. Vö. OrmSz. 459 rezeniroz rézénéroz (-ó, -zol, -zon) i. 1. ’ijesztgetve elűz, helytelen cselekvésnek véget vet’. Rézénéroszta mindég a madarakat a fődrü [ti. a vetésről]. - Apád rézénérozi a ludakat. Biztos az árpába vótak. 2. ’durván rendre utasít, fegyelmez’. A gazda örökössen rézénéroszta a gyerököket. L. megrezeníroz rezesbanda rezezsbanda (’-jja) fn. ’fúvós hangszerekkel is zenélő falusi zenekar’. Nr. [A cselédlakodalomban 211
