Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

K

külmajor ~ fn. ’város v. falu településszerkezetétől távol, esetleg 5-10 km-re lévő önálló település csoport cselédlakásokkal, istállókkal, kúriával stb., ahol csak a gazdasággal szegődött viszonyban lévő cselédség lakik’, hiv. L. külső major, gazdaság, major, puszta, uradalom

különb külömebb, külömgyebb hsz. ’vminél jobb, szebb’. Attu külömebbet vöszök. - Náladná külömgyebb eket is fölaggattak. - Mas még a cigánygyerökön is külömebb ruha van, mind régön a három- fertálosparaszton. Vö. OrmSz. 336

külön kenyér külömp könyér, külön könyér fn. ’a családnak az a formája, amikor az öreg és a fiatal külön háztartásban és lakásban él’. Akkor má ja Miskánk külömp könyérön vöt. - Máma ja fiatalok min csak külön könyérre kívánkoznak. L. külön konyha

külön konyha ~ (-ájja) fn. ’csak egy cseléd család által használt konyha. A mestörök külön konyhán laktak, de a bérösök közös konyhán. - Edösanyám azogba az évegbe má külön konyhán lakott. L. melegkonyha

külön lakás különlakás (-sa) L. magánlakás

külső major kűső major (-gya) fn. L. külmajor ua.

küttölös zsák küttölözs’zsák (-tya) fn. ’erős vászon zsák, melynek anyagában ferde irányba menő pálcaszerű díszek képződtek a szövés során’. Ék küttölözs zságba ötfen kiló búza tért. Vö. OrmSz. 337

kütyü ~ (fje) fn. ’a mogyoró, makktermés csészelevele’. A magyaró akkor éröt, ha könnyen kifordul a küttyüjjébü.

kvártély kővártól (-gya) fn. ’étkeztetéssel együttjáró albérlet v. ágybérlet’. Akkor a nőném a cukorgyárba járt dógozni Kapozsba. Télön kovártélon vót. Mer Ropó messze vót mindön nab gyalog.

kvártélyos kovártélos (-sa) fn. ’albérlő v. ágybérlő, aki szállás mellett étkezést is kap’. Szögén Ádány, főmondtak neki, nem tudott észegőnni, bemönt Kapozsba kovártélosnak, azután mög árendás házba mönt a csalággyává.

160