Horváth János: Rippl-Rónai emlékkönyv, 2008

között Mme de Merssemannt, a régi idők Madame Mazet-ját, aki meghívott bennünket a nagyon kicsi, agyonzsúfolt garçon lakásába. Emlékszem, hogy a szobájának falai a mennyezettől majd a földig tele voltak aggatva képekkel és nagyon elcsodálkoztam akkor azon, hogy Józsi bácsi két kis képe annak a divánnak majdnem a háta mögött lógott, amelyen ültem. Alig lehetett látni őket - pedig alighanem a legértékesebbek voltak az összes ott lévő képek között. Madame Mazet ebben az időben még mindig csinos, jó alakú, mondhatnám fiatalabb nő volt, mint az, akit a híres kalapos portréjáról ismerünk. Felkeresett hotelünkben Jean Schopfer azaz Claude Anett is. A legtöbb estét a híres „Dome" kávéházban töltöttük, rendszerint csak hármasban - egyszer-kétszer Galimbertivel. Hazamenet néha megálltunk a híres Bullier előtt, a párizsi bohém társaság idejárt táncolni. Itt azután sok furcsa alakot láthattunk! Július 14-e is Párizsban ért még bennünket, mi is még vidáman, gond nélkül mulattunk a párizsi néppel együtt, és még Józsi bácsi kedvet kapott, hogy a Dome előtti téren megforgassa Lazarine nénit és engem is. Több délutánt és estét nagybátyáméknál töltöttünk Claudine-al együtt. Ez a nagybátyám Lazarine néni és Claudine néni legidősebb bátyja volt. Közeledett a Szent Jakab, július 25., kis szülőfalunk védőszentjének ünnepe. Erre a napra vártak bennünket, Édesapám és a családnak ott lakó tagjai. Párizsból július 24-én reggel indultunk el. A vonat ablakából sok szép kisebb várost láttunk és sok szép vidéket. Nevers-ben, Ceroyla-Tourban és Bourban les Fourneaux-ban szálltunk át, hogy szülőfalum, Issy-1'Éveque felé induljunk. Cruryhez közeledve lestük a montperroni várnak szép fekvésű romjait, de már sötétedett, csak halvány képét láttuk. Negyedóra Rippl-Rónai József: Fekete fátyolos hölgy (Madame Mazet), 1896. MNG @®J 59 Ф^