Horváth János: Rippl-Rónai emlékkönyv, 2008

Issy-l'Éveque korabeli képeslapon múlva falumban voltunk. Láttam apám házát és kertjét és a mellette lévő úton néhány volt elemi iskolai kis barátnőmet, akik már vártak rám. Nagyon boldog voltam, hogy viszontlátom őket ilyen hosszú távollét után. Megérkezésünk nagy örömet okozott. Az egész család az állomáson várt reánk és a boldogságtól sírva ölelgettek bennünket. Ahányan vártak, mind ott maradt vacsorán unoka-nővéreméknél, Marie Perraudin-éknél. Vacsora után mi hárman: Apám, Claudine néni és én hazamentünk Taupierres utcai lakásunkba, míg Lazarine néni és Józsi bácsi ottmaradtak Perraudin rokonunknál. Hamar lefeküdtünk, hogy kipihenjük magunkat másnapra, „Saint-Jacques" ünnep napjára. Reggel, alighogy a vonat fütyülését hallottuk, kiszaladtunk Claudine nénémmel a kert végébe s a vonat ablakában megláttuk bátyám, Jean-Marie és Laurent unokabátyám fejét. Nagy meglepetésünkre nagybátyám is eljött Párizsból, aminek nagyon örültünk. Ugyanis Párizsban igen keveset lehettünk vele és családjával, tekintettel agyonzsúfolt programunkra. Ebéd után felmentünk - Perraudinéket kivéve - mindnyájan a falu főterére, ahol már tartott a búcsú, szólt javában a muzsika. P®J 60