Horváth János: Rippl-Rónai emlékkönyv, 2008

okosan - meggyőzően - jó kedvvel, egészségesnek látszó kinézessél, azt érez­tem, hogy megváltoztam iránta és Tőled tettem függővé a dolgot, mert nem voltam tisztában, hogy meg van-e egy egész életre a vonzalmad hozzá, vagy nem. Azt mondta kérdésemre, hogy gyomorbajja múlékony. Persze én úgy fog­tam fel a dolgot, hogy a gyomorbajjos emberek idegesek, szeszélyesek, igazság­talanok és sok rosszra képesek - azért nem akartam egyrészt, mert ha ez igaz, akkor Lazarin néni nem ok nélkül nevetett elmeséléseden. - Mindenesetre jól fontold meg az igent vagy nemet - végy hozzá elég időt a megfontolásra, sok mindennek a latbavetésére. - Az már bizonyos, hogy progresszív ember, olva­sott, tiszta, világos jellem, teljesen férfi, mégpedig komolyan vehető előretö­rekvő ember, aki egykönnyen nem áll meg egy helyben - izeg mozog és kiviszi azt amit akar, amire valónak képzeli magát. Hasznos tagja akar lenni ennek az új demokratikus köztársasági életnek amit, ha a maga helyén megismernek, megtudnak, benne emberükre találnak. Ezt hiszi O, de én is talán Te is, mint kis bölcs befelé élő lélek és érdekelt. Kautiót eltörölték - ezt gondoltam is, hogy így lesz. - Azt izente emberé­vel, hogy írni fog, de eddig még nem írt - azt tudom, hogy sok dolga van nap­estig. Úgy látszik ő is tépelődik - gondolkodik. Mindenesetre Neked vele be­szélned kell - valószinűleg karácsonykor mikor én is reménylem, hogy hazake­rülhetek. - Az utazás most fél halál, ha nem egész. A „spanyol" settenkedik mindenütt, az emberek ruháján, a kupék vánkosán, az emberek lehelletén ­Rippl-Rónai, Lazarine, Dobossy Elek és Dobossyné Paris Anella 1927 nyarán a Róma-Villa hátsó teraszán. Ä2 9 Ф%

Next

/
Oldalképek
Tartalom