Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Kiss Viktória: ZAMÁRDI-KÚTVÖLGYI-DŰLŐ

ZAMÁRDI-KÚTVÖLGYI-DŰLÖ 65 származik. Néhány obszidiáneszköz is napvilágra került - ez a vulkáni kőzet Közép-Európában csak a Tokaj-Eperjesi-hegységben fordul elő, a Zamárdinál talált obszidiáneszközök tehát cserekapcsolatok eredményeképpen kerülhettek a Balaton környékére. A nagyméretű, szabálytalan alakú, leletekben gazdag hulladékgödörből több alkalommal kerültek elő emberi csontok is (pl. egy 23-40 éves nő koponyája és hosszúcsontjainak maradványai). Ez arra utal, hogy a település egyes lakóit - feltehetően a gödör teljes betemetődése előtt - e gödrökben helyezték örök nyugalomra. Valószínűleg a Balaton-Lasinja-kultúrához köthető egy melléklet nélküli, K-Ny-i tájolással, enyhén zsugorított pózban eltemetett középkorú nő csontváza is, amelyet egy népvándorlás kori ház építésével megbolygatva, több középső rézkori gödör között találtunk meg. (Az antropológiai meghatározást Köhler Kitti és Mende Balázs Gusztáv végezte.) A késő rézkori bolerázi csoport településének nyomai kisebb területre terjedtek ki. A többnyire tárolásra, később szemétgödörként használt gödrökből jó minőségű, gondosan készített és díszített kerámia került elő (53. kép). A fazekak peremét megvastagították és ujjbenyomkodással vagy bevagdosásokkal díszítették, vállukra szélesen bekarcolt zegzugmintákat véstek. A részben ép vagy darabokra tört edények mellett számos állatcsont is előkerült a gödrökből, ezek vizsgálatából a tenyésztett és vadászott állatfajokra és az elfogyasztott ételekre is következtetni lehet. A néhány gödörben gondosan halomba gyűjtött agancsok az eszközök készítésének folyamatára utalnak. A mindennapi élet tárgyai mellett egy pecsétlő is előkerült - talán az ünnepi viseletet kiegészítő testfestéshez használták (54. kép). Hasonló pecsétlöket találtak a közeli Balatonőszöd-Temetői-dűló egykorú településén is, 53. kép A bolerázi csoport edényei 54. kép Késő rézkori pecsétlő használatának lehetséges rekonstrukciója