Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

Szőke Béla Miklós: A BALATON DÉLI PARTVIDÉKE ÉS A DÉL-DUNÁNTÚL A NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN • 5-9. SZÁZAD

NÉPVÁNDORLÁSKOR 51 Míg a (fél)nomád életet élő steppei lovasok az életmódjuknak inkább megfelelő alföldet és a széles folyóvölgyeket, szláv alattvalóik a hegyes, erdős, mocsaras területeket népesítették be. Nem véletlen tehát, hogy Zala és Somogy erdős, mocsaras térségeiben, a Balatontól délre mélyen lenyúló, ber­kes öblökben a szlávok régészeti emlékei is fel-feltűnnek. Zalában az avarok­kal közös, birituális temetőik sem ritkák, itt azonban egyelőre csak jellegzetes kerámiájuk, a nyugati szlávokra oly jellemző függőleges peremű, aszimmet­rikusan tojásdad, kézzel formált, ún. prágai típusú edények jelennek meg a jellegzetes korai avar kerámiák társaságában, így pl. Ordacsehi-Kis-töltés néhány vermében (Id. 180. kép). De a langobardok közül sem mindenki távo­zott Alboin királlyal Itáliába. Erre utalnak a zamárdi telep azon földkunyhói, amelyekben a langobard mellett díszítetlen vagy zegzug-vonalköteggel díszí­tett, korongolatlan korai avar fazekak is felbukkannak (43. kép). A korai avar kor településtörténetét a Dunántúlon még mindig alapvetően a római utak - de még inkább a hajdani késő római központok, a fenékpusz­tai és a ságvári belső erődök - határozzák meg, mintha ezek szervező ereje még az avar honfoglalás idejében is elevenen hatott volna. Feltűnő módon ugyanis éppen ezeknek az erődöknek a vonzáskörzetében találhatók meg azok a több ezer sírós, kevert avar, germán, szláv népességű s feltűnően gaz­dag temetők, amelyek Zamárdi-Réti-földeken, Káptalantóti-Bodókon, vagy éppen Keszthely-Városi temetőben, Dobogón és Fenéki útnál, továbbá Fenékpuszta-Pusztatemplomnál és magában a fenékpusztai erődben váltak ismertté. Ezekben a temetőkben a gyakori és alapos korabeli sírrablás ellené­re több sírban is maradtak még olyan ritka rangjelző tárgyak, mint a Bizánci Birodalomban a főtisztviselőknek kijáró, tausírozott és nemesfémberakásos díszű, összecsukható vasszékek (sella plicatilis), amelyek Zamárdi-Réti-földe­ken öt, a Mohács melletti Kölked-Feketekapu temetőjében pedig egy sírban bukkannak fel, párhuzamaik pedig éppúgy megvannak az itáliai Nocera Umbra és Pavia langobard előkelőinek sírjaiban, ahogy a Nílus menti Balla­nában. S ilyenek a bizánci bronzedények, tálak, korsók, amelyek Zamárdi­Réti-földek (244. sír), Várpalota-Gimnázium (204. sír), Kölked-Feketekapu (B 174. sír), Budakalász-Dunapart (740. sír) temetői mellett a Meroving Biroda­lom nemesi sírjainak is gyakori mellékletei, vagy a mediterrán térségben készült üveg ivókürtök és talpas poharak, korsók (Keszthely-Fenékpuszta, Zamárdi-Réti-földek stb.), a második germán állatstílusban díszített, arany, aranyozott ezüstlemez és tausírozott vas övgarnitúrák és lószerszámveretek, vagy éppen almandin rekeszberakásos, filigrándíszes arany ékszerek, övdí­szek, fibulák stb. Az ezeket a tárgyakat birtokló magas társadalmi rangú sze­mélyek és szolganépük bizonyosan működési területük központjában, lakó­helyük közelében, azaz valamely jelentősebb avar hatalmi, közigazgatási központban lettek eltemetve. Mivel egyelőre semmiféle régészeti nyoma nincs avarok által épített, erődített központoknak, nagyon valószínű, hogy er­re a célra az ekkor még jó állapotban lévő késő római belső erődöket (Ságvár és Fenékpuszta stb.) és néhány más, megerősített római települést (Aquin­cum, Arrabona, Sopianae stb.) vettek igénybe. A Balaton térségében két helyen, Ságvár és Fenékpuszta körzetében is lét­rejött regionális központnak köszönhetően a korábbi időkhöz képest jelen­tősen megnőtt vidékünk népessége, megsűrűsödtek a korai és középavar kori települések és temetők, melyek továbbra is elsősorban a római idők óta folyamatosan használt utakhoz igazodnak, de a népvándorlás idejében most első ízben a Balaton déli partvidékén is megszaporodnak. Zamárdi-Réti­földek mellett avar temető vagy temetőrészlet vált ismertté Balatonszárszó, Balatonboglár, Fonyód, Balatonberény, Balatonkiliti lelőhelyeken, s ehhez most további adatként járul hozzá a Balatonszemes-Bagódombon feltárt, a 7. század közepe tájáról származó három sír (44. kép). A Kis-Balaton térsége után pedig immár a Balaton déli partján is előkerültek az avarok 7-8., sőt 42. kép Korongolt fazék Zamárdi­Kú tvölgyi-dűlőből 43. kép Kézzel formált edény Zamárdi-Kútvölgyi-dűlőből

Next

/
Oldalképek
Tartalom