Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS RÉGÉSZET - Grynaeus András: AZ M7-ES AUTÓPÁLYA NYOMVONALÁN FELTÁRT LELŐHELYEK FAMARADVÁNYAINAK DENDROKRONOLÓGIAI ELEMZÉSE

286 GRYNAEUS ANDRÁS ERDŐGAZDÁLKODÁS-TÖRTÉNET A lelőhelyeken feltárt faszerkezetes kutak vizsgálata révén bepillantást nyerhetünk az itt élő népek erdőgazdálkodási és fafelhasználási-megmunkálási szokásaiba, gyakorlatába, „tudományába" is. Ezek az adatok azért értékesek a történészek számára, mert ilyen adatokra még az írott forrásokban bővelkedő történelmi időszakokból (pl. középkor vagy kora újkor) sem nagyon akadunk, hiszen az okiratok, krónikák, periratok készítői számára nem ezek voltak a fontosak. Ugyanez fokozottabban igaz az írott emlékekkel nem rendelkező népekre, akiknek a mindennapjaira, életkörülményeire, környezetükkel való kapcsolatára ugyanakkor kíváncsiak vagyunk, kíváncsiak lennénk. Az Ordacsehi-Kis-töltés 544/703. objektumának gerendáiban megőrzött évgyűrűvastagságok egymással összehasonlíthatók voltak, de a hasonlóság mértéke nem volt magas, sőt két adatsort nem is sikerült megbízhatóan összehasonlítani a többivel. Ebből arra következtethetünk, hogy a felhasznált fák nem egymás közelében nőttek, azaz a kút készítésekor a faanyagot nagy területen kivágott és a sok helyről az építés helyére szállított alapanyagból készítették. Ez a kút készítőinek erdő- és fagazdálkodásáról ad új ismereteket, mert vagy ún. szálaló fakitermelést folytattak - azaz az erdőből a nekik éppen kellő méretű és alakú fát vágták ki -, vagy elképzelhető, hogy a település közelében (már) nem volt összefüggő és építőanyag kitermelésére használható erdő. (Elvileg elképzelhető az is, hogy a fák egymáshoz közeli, de nagyon extrém körülmények - pl. talajvíz mennyisége, kitettség, árnyékoltság, hőmérséklet - között éltek, és ez okozza az eltérő mértékű növekedést, de ennek ellentmond az a megfigyelésünk, hogy az egyes fák évgyűrűinek egymásutánisága egyenletes, szabályos, extrém kilengésektől mentes, ami kiegyensúlyozott körülményekre és több, azonos erejű, egyensúlyban levő növekedést meghatározó tényezőjű termőhelyre utal.) A 283. képen az egyik felső gerenda évgyűrűvastagság-képe látható, ami azért érdemel figyelmet, mert a viszonylag szabályosan növő fa évgyűrűvastagságai az ábrázolt (és a gerenda évgyűrűiben megőrzött) szakasz 50. évét követően hirtelen és tartósan megugrottak. Ezt a jelenséget a szakirodalomban clearing effectnek vagy Lichtwuchsreaktionnak nevezik, ami azt a folyamatot jelenti, amikor a környező fák kivágása miatt a korábban alászorult 283. kép Az Ordacsehi-Kis-töltés 544/703. objektumából származó egyik felső fadeszka évgyűrűvastagsága