Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Gallina Zsolt–Honti Szilvia–Kiss Viktória–Molnár István–Németh Péter Gergely–Polgár Péter–Sebők Katalin–Somogyi Krisztina: ORDACSEHI-BUGASZEG

218 GALLINA-HONTI-KISS-MOLNÁR-NÉMETH-POLGÁR-SEBŐK-SOMOGYI volt (210. kép). Ezeken feküdtek a szarufák, amelyek a földre támaszkodtak. Legfontosabb szerepük mégis feltehetően a béleléssel függött össze. Valamilyen növényi anyagú, sövény-, esetleg fafal tartóelemei voltak, amely mögött a bélelő anyag helyezkedett el (211. kép). A 351. és 402. épületeknél földvisszatöltés nyomát figyeltük meg a cölöpök mögött. A másik két esetben növényi anyagú bélelés is elképzelhető. A 402. épületnél hiányoztak a rövidebb oldali cölöpök, ez esetben könnyű szerkezetű, szarufás tetőt valószínűsíthetünk, földre támaszkodó koszorúfákkal, de elképzelhető az is, hogy az épület gödrén kívül helyezték el a szelementartó ágasokat (222. kép). Az épületek legszebb, Árpád-kori párhuzamai először Kardoskút-Hatablakon, majd Ógyalla-Bagotán (Hurbanovo-Bohata, Szlovákia) és Balatonőszödön kerültek elő. Hasonló jellegű, de egyszerűbb szerkezetű, sekélyebb, illetve kisebb épületeket Dunaújváros-Öreghegy, Kisköre-Gát, Kiskunfélegyháza-Amler-bánya, Lébény-Bille-domb, Ménfócsanak-Szeles-dűló stb. lelőhelyeken tártak fel. Ezeket az építményeket a feltárók gazdasági épületnek, többnyire ólnak vagy istállónak határozták meg. A néprajzi anyagból jól ismert földbe mélyített ólakban, istállókban találjuk meg az általunk feltárt épületek utódait. Ezek még a 20. század elején is megfigyelhetőek voltak a Nyírségben, a Hajdúságban és a Duna-Tisza közén. Az ezekről készült leírások és ábrázolások alap210-211. kép A 351. számú Árpád-kori építmény gödre és a felépítmény rekonstrukciója