Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Gallina Zsolt-Molnár István-Somogyi Krisztina: ORDACSEHI-CSEREFÖLD

204 GALLINA ZSOLT-MOLNÁR ISTVÁN-SOMOGYI KRISZTINA négyzet alakú, 3,6 x 3,2 m

2 alapterületű volt (191. kép). A délnyugati részében levő, szintén meghagyott agyagtömbbe vájt kemencéje alját cserépréteggel rakták ki. Mellette, a nyugati rövid oldalnál találtuk meg a meneteles bejáratot. Csak egy cölöplyukat dokumentáltunk, ami a bejárattól kissé beljebb helyezkedett el. Több ilyen, csak egy cölöplyukat tartalmazó épület került eló az Árpád-korból (Tiszalök-Rázom, Veresegyház-Ivacs, Ballószög 91. lelőhely stb.). E házaknál a szemben lévő oldalról hiányzó cölöplyukat feltehetően a házgödrön kívül kell keresnünk. Az ilyen házak megléte talán alátámaszthatja azt az elképzelést, hogy a cölöplyuk nélküli házak legalább egy részében külső szelementartó ágasokat rekonstruáljunk, hiszen ez egyfajta köztes megoldásként is felfogható a hagyományos két ágasfás és a látszatra cölöplyuk nélküli házak között. Nehezen meghatározható a 448. számú lakóház szerkezete, mert egyik felét egy kelta építményre ásták rá, a másikat egy, a házzal majdnem egyező korú külső kemence bolygatta. A téglalap alaprajzú, 5,6 x 2,6 m-es épület kemencéje az északi sarokban volt. Meneteles, széles bejáratát a délnyugati hosszabbik oldalán, déli sarkához közel találtuk meg. Északnyugati rövid oldalának két sarkától kissé beljebb két cölöplyuk volt, azonban a másik oldalán az egymásba ásott jelenségek miatt nem tudtuk a cölöplyukakat pontosan megfigyelni, feltehetően azonban itt is volt a sarkokban egy-egy. Ez a négysarkos cölöpös megoldás ritkán, de előfordul az Árpád-kori népi építészetben (Opusztaszer, Tiszalök stb.). Ebben az esetben szarufás tetőszerkezetet is feltételezhetünk, ahol az oszlopok a koszorúgerendát tartották. Azonban elképzelhető az is, hogy a két középső ágas a ház gödrén kívül volt, a sarkokban levő ágasok pedig segéd-, illetve oldalszelement tartottak. A cölöpök ugyanakkor a béleléshez is tartozhattak, amire az is utalhat, hogy a faltól beljebb helyezkedtek el. Egy másik közel négyzetes alaprajzú, 4 X 3,8 m-es épületben (326. objektum) szintén nem volt cölöplyuk, ezért tető- és falszerkezete az 51. számú házéhoz lehetett hasonló. Az északkeleti sarkában lehetett a bejárata, míg az északnyugati sarkában, a falba bevágva, kör alakú, 70 cm átmérőjű mélyedést bontottunk ki, amiben nagyobb méretű köveket leltünk, rajtuk erős tüzelés nyomaival. Nehezen rekonstruálható az 518. épület (3,9 x 3,45 m). Négy sarkában ferde, befelé dőlő cölöplyukak helyezkedtek el, ami alapján a kerek házak esetében feltételezett kúp formájú tetőszerkezetre gondolhatnánk. Ennek viszont ellentmond, hogy a két hosszabbik oldal közepén is előkerült egy-egy függőleges állású cölöplyuk. Az építmény keleti felén egy 191. kép A 68. számú Árpád-kori ház