Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Gallina Zsolt-Molnár István-Somogyi Krisztina: ORDACSEHI-CSEREFÖLD

ORDACSEHI-CSEREFÖLD 205 70 cm átmérőjű gödörben nagyobb köveket leltünk tüzelésnyomokkal. Az e két épületben előkerült tüzelőberendezéseket feltehetően fűtőgödörnek határozhatjuk meg. A korszak falvainak egyik jellemzője a szabadtéri kemence, amelyből számosat tártunk fel Csereföldön is. E tüzelőberendezések főleg a lelőhely középső, legmagasabb részén, a lakóházak és az egyéb építmények közelében helyezkedtek el, s minden bizonnyal azokhoz tartoztak. Hasonló elrendeződést figyeltek meg a szomszédos Ordacsehi-Kis-töltésen. A kerek vagy szív alakú, földbe vájt kemencék nagyjából egyformán készültek, és többnyire feltehetően a kovásztalan lepénykenyér sütésére szolgáltak. Többségük alját a nagyméretű, kerek sütőfelület alatt cserepekkel, néha salakkal rakták ki, előttük szív alakú előtérgödrök helyezkedtek el. Néhány kemence esetében a tetőtartó cölöpök nyomait is megfigyeltük, így a 146-147-149. objektum két kemencéjét és ezek közös gödrét egy hat cölöpön álló, valószínűleg trapéz alakú tető fedte (192. kép). Több kemencebokor, vagyis több kemence együttese is napvilágra került, hozzájuk egy-egy nagyobb munkagödör csatlakozott. Valószínűleg több fázisban működhetett az a nagyméretű, 5 x 10 m-es objektum (142. objektum), amiben összesen hét kemence maradványát találtuk meg. Közepén - két sorban - 3-3, az egyik sarkában egy hetedik kemence került elő. Ezek különböző mélységben, de a gödör aljánál magasabban voltak az altalajba vágva. A 143. kemence sütőfelülete alól származó töredékekből sikerült összeállítani egy cserépbográcsot, a korszak jellegzetes edénytípusát (193. kép). A településhez számos különböző rendeltetésű gödör tartozott. Megfigyelhető volt, hogy a nagyméretű, méhkas alakú tárolóvermek egy helyen csoportosultak. Feltártunk egy nagyon mély, függőleges falú gödröt is; bár nem találtunk benne faszerkezetet, feltehetően mégis kútnak határozhatjuk meg (14. objektum). A nehezen meghatározható, sok esetben rituálisnak mondott jelenségek közé tartozik az a magányosan elásott Árpád-kori edény, amelyben egy vasszeget leltünk. Meglepő módon a kora bronzkori kisapostagi kultúra urnasírjai között került elő. Feltehetően Árpád-kori eredetű a lelőhely keleti végében feltárt, karámoknak meghatározható árokrendszer is. Hasonló jelenséget a nyugatról szomszédos Ordacsehi-Bugaszegen is megfigyeltünk. Elképzelhető, hogy e két településrész - amelyeket egy kb. 300 m széles, nem kutatható erdősáv választ el - összefüggött egymással. Ordacsehi-Csereföldet földrajzi és régészeti adottságai összekapcsolják a nyugatról határos Ordacsehi-Bugaszeg, de különösen a keletről szomszédos 192. kép A 146-147-149. kemencekomplexum 193. kép Cserépbogrács a 143. objektumból