Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

Bánffy Eszter: A BALATON DÉLI PARTVIDÉKE ÉS A DÉL-DUNÁNTÚL AZ ÚJKŐKORBAN • KR. E. 6. ÉVEZRED KÖZEPE (5500)–5. ÉVEZRED KÖZEPE (4500/4400)

ÚJKÖKOR 17 nyílt vize mosta a somogyvári bencés apátság alatti völgyet. Mindezek tükrében a Balaton déli partja mentén a már korábban megismert és a mostani autópályás program keretén belül feltárt lelőhelyek egy részét: Balatonszentgyörgy, Balatonlelle, Balatonszemes, Balatonszárszó és Balatonföldvár településeket a mocsaras-nádasos vízpart közelébe kell helyeznünk, de valószínűleg hasonló fekvésű telep volt a Rinya menti Görgeteg és a Kaposvártól északra fekvó négy lelőhely is. Különösen érdekes megfigyelni a legkorábbi újkókori (neolitikus) települések elhelyezkedését lehetséges életmódjuk szempontjából. Ilyen körülmények között feltételezhetjük, hogy a kis házak közötti és part menti földcsíkok megművelése mellett tovább folytatták a középső kőkori emberek hagyományos vadász, halász és gyűjtögető életét. Az új lelőhelyek közül Balatonszemes-Bagódomb és Balatonszárszó középső neolitikum elejére keltezhető településének egy része talán még ebbe az idő- és életmódbeli fázisba tartozott. Néhány generáció elteltével azonban a megélhetés alapjává egyre inkább az ellenőrizhetőbb, kiszámíthatóbb földművelés és állattartás vált, így az új földművelők már egyre inkább a jobbfajta, löszös talajokat keresték, hogy aztán földjeik közelében is települjenek meg. Ezt a népcsoportot vonalas díszű edényeiről a vonaldíszes kerámia kultúrájának hívjuk. Amilyen hatalmas területen áradt szét Európa szívében a földművelés és állattartás ismerete, olyan mértékben terjeszkedtek a „vonaldíszesek" is: a Dunántúlról kiindulva a Duna völgyén át több águk elérte Morvaországot, Csehországot, Németország északkeleti és középső vidékét, sőt a Párizsi-medencét is. Meglehetősen egységes régészeti leletanyaguk gyors vándorlásra, illetve szoros kapcsolatokra enged következtetni. A hidegebb, csapadékos éghajlat miatt masszív tetőszerkezetű hosszúházakat építettek, amelyek fala a faoszlopok között tapasztott agyagból készült (2. kép; Id. még 69. kép). Ez az igen jellegzetes, nemegyszer a harminc métert is elérő hosszúságú háztípus minden bizonnyal a Kárpát-medencében, lehetséges, hogy éppen a Dél-Dunántúlon keletkezett. A vonaldíszes kerámia kultúrája Hollandiáig megtalálható, egységes építészetének olyan emléke került elő Balatonszárszón, amelynek híre máris túljutott az ország határain. A hatalmas újkőkori „város" a maga 45 házával különleges, jelentős lelőhellyé avatja Szárszót az egész újkőkori Európában. A korai vonaldíszes edények még sok balkáni jellegzetességet tükröznek, később azonban a vékony falú, sötét, vésett díszű és egyre inkább bonyolult mintázatú gömbös edényformák váltak uralkodóvá (3. kép; Id. még 81., 100., 103., 202. kép). A kultúra életének kései szakaszában a vésett ábrák közét gyakran fehér festékkel töltötték ki, sőt - Balatonszárszón sikerült a kitöltés eddig nem ismert módjára is bizonyítékot találni: kis növényi magvak sorba illesztésével értek el a mintában gyöngyberakásszerű hatást (Id. 72. kép). Az ún. zselizi fázis edényművességének szépségét az égetés után felvitt vörös és sárga festés is növeli. Több lelőhelyről előkerültek kis agyagszobrok töredékei is (4. kép; Id. még 102., 106. kép), amelyek rituális rendeltetése valószínű: mindez még a balkáni hagyományok továbbélésének köszönhető - a közép-európai vonaldíszes csoportok körében ugyanis egyre jelentéktelenebbé vált az idolplasztika. Talán a közösségi tér újfajta felfogásának emléke a szárszói körárokrendszer, amely viszont már határozottan vonaldíszes „találmány": hasonló kör alakú szimbolikus erődítéseket - kapukkal a négy égtáj felé - Ausztriától Lengyelországig, Szlovákiától Németországig számos esetben találtak vonaldíszes települések közelében. Kőeszközeik nyersanyaga arról tanúskodik, hogy messzi vidéken élőkkel tartottak kapcsolatot. így nem meglepő, hogy a Balaton déli partján igen gyakori a Balaton-felvidéken fejthető vörös permi homokkő: BalatonszemesSzemesi-berek lelőhelyen mázsaszám feküdtek a megmunkált kövek, nyilván további feldolgozásra várva. Szinte bizonyos, hogy vízi úton kerültek a déli 3. kép A dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának edénytöredéke Balatonszárszóról 4. kép Újkőkori agyagidol Bála tonszemes-Szemes i-berek lelőhelyről