Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim, 2006

érdekes. Például ahogy megemlékezik az autó és a repülés kezdeteiről, Po­litikai szempontból pedig azok az adatok, amelyeket az akkori angol - fran­cia ellentétekről ír. Megelevenedik a somogyi fiatal ember előtt a pénz arisztokraták, a Rostschildok, a Hirschek világa és mögöttük Gálosfa és Varga községek szegény magyar élete rajzolódik ki. Az a világ, amelyet ké­pekben is megfestett 1901 táján. Igen jellemző az, hogy Kunffy Lajos, a konzervatívnak látszó festő lélek­ben mennyire erősen független és mennyire haladó szellemű. Mindig a ha­ladás érdekeit képviselő művészeti stílusok mellett állt. Ezeket a nézeteit akkor a budapesti sajtóban is közölte és bátran kimondta, hogy a parla­ment és az akadémia a modern stílusok fölött sohase hozzon elmarasztaló döntéseket. Az impresszionisták oldalán állt ezekben a vitákban. Követke­zetesen lerögzíti, hogy a modernség viszi előre a művészetet és a jólét eme­lése pedig a társadalmi haladást. Az első világháború előtti francia - magyar kapcsolatok kedvező előkészítésében sok kísérletet tett. Nemcsak művelő­déstörténeti, de politikai céllal is. Ezekből a soraiból Gaál Gasztonról érde­kes dolgok tudhatók meg és Somogyország múltjából is. A somogyi csalá­dok életére és kapcsolataira vet több helyen fényt. De pár sorral arrébb már a Clemenceau család magyar kapcsolatairól is sokat megtudunk. Jól ábrá­zolt az is, ahogy leírja Bécs és a Monarchia szellemének érvényesülését Pá­rizsban, éppen a magyar művészek és szellemiség körében. De megemléke­zik és színesen az őszirózsás forradalomról és Károlyi Mihályról, Bethlen Istvánról, Kunfi Zsigmondról, Jászi Oszkárról is. Mindezekben a politikai helyzetekben és a szereplők körében is igen jártas volt, hiszen később is, 1930 táján a magyar - szerb barátság fejlesztése érdekében, megbízásából, a belgrádi kiállításon hasznos lépéseket tett. Jellemző, hogy egy magyar fes­tőnek 1920 és 1930 között diplomáciai kérdések egyengetésében szinte a diplomatáknál is jelentősebb és hasznosabb szerep jutott ebben az időben. Ez történt a bukaresti kiállítás alkalmából a bukaresti magyar tanszék fel­állításának érdekében is. Röviden összefoglalva, Kunffy Lajos visszaemlékezései majd egy évszá­zadra adnak a somogyi és a magyar művelődés és művészettörténet számá­ra a pontosabb megértéshez forrásértékű anyagot. Forrásértékűt, mert a fes­tőszemű életrajzíró mindig reálisan és körültekintő tudással és okos szen­vedéllyel ábrázolja világot és az életet. írói stílusa oly világos és tiszta, mint életének utolsó éveiben megfiatalo­dott képeinek ragyogása, amellyel a somogytúri kúria és műterem körüli tá­jakat, falvakat s embereket örökítette meg. Kaposvár, 1980. december hava Takáts Gyula 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom