Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim, 2006

radt, akkor ultramarin, okker és cinóber festékkel hoztam ki a plain airben jelentkező feketét. Csók István úgy találta, hogy a tiszteletes úr fekete ruhája meglepően színes és levegős. A menyasszony, Tiller Ella 1901. Az 1901 -i téli hónapok, a Műcsarnoki siker és a vőlegénység szerepében igen kellemesen elteltek. Ellával tervezgettük, hogyan fogjuk jövő közös életünket berendezni. О arra hajlott, hogy Parisban telepedjünk le. Ott inkább magunknak és a művészetnek fogunk élni. Nem volt nehéz engem erre kapacitálni, aki annyira Paris varázsa alatt álltam. Tisztában voltam ugyan azzal, hogy Parisban művészi keresethez nem fogok jutni, mert akkor már idegen művészek ott anyagilag nem igen boldogultak és a franciák közül is csak azok, akik már hírnévre tettek szert. Hiszen azért települt már haza Karlovszky Rippl-Rónai is. Egyedül Hernády Kornél élt még künn, aki gazdag volt. Hiszen már Munkácsynak is anyagi gondjai voltak a 90-es évek második felében. Úgy gondolva Ellával, hogy a szülők részéről biztosított jövedelemmel szerényen fogunk ugyan élni Parisban, de a művészet kárpótolni fog bennünket mindenért. Ezért gondoltam, hogy egy fiatal nő szellemi fejlődésére is nagy hatással lesz Paris nagyvonalúsága a pesti, inkább fitogtató, lehet mondani még parvenü élet után. Ebben nem is csalódtam. 77