Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim, 2006

tál, hogy mégis érdeklődnünk kellene ennek a derék Székelynek a sorsa iránt. Menjünk el a préfet de police-hoz. Tőlem nem is volt messze és arra is emlékszem, hogy csúnya esős, sáros idő volt, mikor a boulevard Saint Germain-en végigmentünk. Eljutottunk a préfet előszobájába. A titkár bement jelenteni, hogy mi járatban vagyunk. Sokáig kellett várnunk, már szinte attól tartottunk, hogy minket is letartóztatnak. A titkár azonban nagyon udvariasan közölte velünk, hogy honfitársunkkal már nem találkozhatunk, mert röviddel ezelőtt a svájci határra toloncolták. Budapesten nagy ünnepléssel fogadta Székelyt a Budapesti Hírlap, aki lapjával az egész világsajtót foglalkoztatta, és Rákossy Jenőtől nagy jutalomban is részesült. Utóbb Londonba küldte ki a lap tudósítójaként. Szerencsére kiheverte Franciaország a Panama-ügyet. Érthető, hogy a franciák szerették volna a Panama-csatorna ügyét is dűlőre vinni. A Szuezi csatorna nagyszerű megoldása után, ami Lesseps Ferdinánd francia mérnök műve volt. Óriási közgazdasági jelentősége volt az indiai út megrövidítésének. Világesemény volt a Szuezi csatorna megnyitása, amelyen az összes kultúrnemzetek képviseltették magukat, fejedelmek személyesen is megjelentek, így Ferenc József is. Ekkor adták elő először Verdinek erre az alkalomra írt igazán lélekből fakadt remek operáját: az Aidát Kairóban, 1871ben. Az automobil is Parisban jelenik meg először. Emlékezetes előttem, hogy a Szajna bal partjáról, ahol akkor laktam a nagy boulevard-ra tartva, egy napon a déli órákban, az Avenue de l'Opera-n körülbelül feléig jutottam, amikor az emberek megálltak és az úttest közepére bámultak. Egy négykerekű Ids alkotmány jött velünk szembe ló nélkül. Az újságok már hírt adtak ilyen kísérletekről, de hogy ez élő valóság, most láttuk először. Lassan, méltóságosan jött a kis kocsi, közönséges lovaskocsiszerű volt, deszkaoldalakkal. Két ember ült rajta. Csóváltuk a fejünket, bámultuk. Hogy ilyesmi 100 kilométeres sebességgel fog futni, azt persze el sem képzeltük. Amikor a világkiállítás után Parisba visszatértem, már nagy ipara volt az autógyártásnak és egymást érték a gyárak az Avenue de la Grande Armée-n. A repülőgépekkel való kísérletek is hamarosan megindultak. Ezt ugyan az amerikai Wright testvérek kezdeményezték, de ebbe a franciák is erősen belenyúltak, köztük egy Julian Akadémiai kollégánk is, Fahrmann festő. És a francia Blériot volt az első, aki a La Manche csatornát átrepülte. Mikor Európa nagy városaiban bemutatta repülőgépét, ezt még vasúton szállították mindenhová. Wienben Ferenc József előtt is repült, aki meghatottan mondta Bleriotnak, boldog vagyok, hogy ezt megérhettem. Az első repülő, aki Parisból gépén repülve jött Budapestre, Marc Bonnier volt, személyes ismerősünk, 1913 őszén. Azonban arra még nem bátorkodott Bonnier, hogy feleségét is felültette volna a gépre. Felesége vasúton követte. A szép Marthe Roussi, Paris város építészének a lánya volt a felesége, aki szívesen volt mindig modellem Parisban, ha egy elegáns nőt akartam festeni. Sűrgönyzött, hogy melyik vonattal érkezik, és mi Somogytúrról 66