Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim, 2006

Szóba hoztam, hogy nővérének fia Batthyány Gyula, aki ez idő szerint szintén Párizsban volt művészeti tanulmányokat folytatni és olyan szép fi­atalember volt, szintén hozhatna magának Amerikából egy milliárdos lányt. Azt válaszolta erre Andrássy, hogy szívesen látja, hogy a magyar arisztokrácia tagjai ezt cselekszik, de a saját családjában ezt nem óhajtja. Úgy hiszem kellemes emlékükben maradt párizsi kalauzolásom, mert mi­kor a velük volt leányuk, néhány hónap múlva esküvőjét tartotta, meghívót küldtek az esküvőre. Hazatelepülésem után Andrássyt egyszer és másszor láttam és meglátogattam, nagyon élveztem értékes művészeti kollekcióját és szívesen beszélt a napi eseményekről is. Amikor Tisza István meggyilko­lása után meglátogattam, nagy megilletődéssel beszélt régi politikai ellenfe­léről, magasztalta hazafiságát és férfias erényeit. 1910 nyarán ismét többet foglalkoztam cigányképekkel, de a gazdálko­dás gondjai mind jobban igénybevettek, mert atyám már teljesen nyuga­lomba vonult, Károly fivérem pedig nag)' elfoglaltsága miatt kevésbé állha­tott rendelkezésemre. Ez volt az oka, hogy nem fogadhattam el Besnard meghívását sem, hogy mennék le velük Lac d'Anecyn fekvő Talloire-ba, vi­déki otthonukba. Milyen szép és tanulságos lett volna vele intimitásban hosszabb időt eltölthetni. Hanem úgy emlékszem, ezen évben történt, hogy Clemenceauné fiaival hozzánk jött Somogytúrra, amiről már részleteseb­ben írtam. Kunffy műterme. Somogytúr. 153

Next

/
Oldalképek
Tartalom