Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005
141 Magyar 1988 b, 1993 a, Magyar Kálmán: Kis-Balaton, ásatási dokumentáció (Főnyed-Vársziget, Vörs-Pogánysziget, Vörs-Simonsziget, 1984. május 16. - augusztus 17. RRM Rég. Adattár 513. 142 Tímár 1996. 74, 75, 79, Koppány 1999. 222. 143 Aradi 2000., Aradi - Mészáros - Nyári 2002. A várkastély területe Murányi Ferenc vállalkozó tulajdona. 144 Aradi - Mészáros 2003. 145 Magyar 2001. 93. 18-119, 25. ábra. 146 Csánki 1894. 575, Koppány 1999. 246-247. Az itt ismertetett, jelenleg Gyékényes határához tartozó várat Koppány „Zákány I." név alatt tárgyalja. 147 Lásd Kastélydombó és Zákány váránál. 148 Magyar Kálmán RRM Rég. Adattár 374. 149 Németh Péter RRM Rég. Adattár 352, 150 Németh Péter RRM Rég. Adattár 107, 1189. Bél Mátyás is készített leírást róla (Bél 1987.) 151 Magyar 1996 a. 11. kép. 152 Jankovich 1976. 28, 29, 386. jegyzet. Magyar 1990. 104. 153 Magyar 1990. 15. kép, 1996 a. 10. kép. 154 SMFN 1974. 744. 224 / 73, Magyar 1990. 104-105, 1996. 155 Koppány 1999. 191. 156 Pálffy 1999. 49. 157 Veress 1996. 69, Pálffy 1999. 103, 105. 158 Jankovich 1976. 29, Solymosi 1977. 24. 159 Pálffy 1999. 117. 160 Veress 1996. 86. 161 Csánki 1894. П. 634, 676, Magyar 1996 a, Koppány 1999. 191. 162 Draveczky 1965, MNM Rég. Adattár XIV 186 / 1965. Somogy Megyei Néplap 1965. január 15. RRM Rég. Adattár V / 9 / 5. 1316. 163 Jankovich 1976. 28-29. A várat említi: Sándorfi 1979. 251. Jánosháza pusztától E-ra 7-800 méterre, Pácod puszta és az országút közé helyezi a néphagyomány Kupa vezér földvárát (SMFN 1974. 709. 217/540.) 164 Fenyvesi 1985. 199-225, Veress 162-164. Fenyvesi László szerint (Fenyvesi 1985. 202-203.) Igal a 16. században jelentős török helység volt. Valószínűleg a tizenöt éves háborúban pusztult el. Szerinte ezután, a 17. század első negyedében telepíthették be rácokkal és vlachokkal. Somogyi rác, főképpen vlach betelepítésekkel Hegyi Klára foglalkozik. (Hegyi 2002. 31-35.). 165 A 800 éves Igal 1993. 14, Veress 1996. 191. Nem tartjuk valószínűnek a Fenyvesi által feltételezett erődítést (Fenyvesi 1985. 203.), hogy az 1462-ben már említett, a településen kívüli erdőben álló minorita ferences kolostort erődítette volna meg a török. A III. kat. Felm. 5360/3/c= Igal É-i végében várhelyet jelez. 166 Esze 1955. 380. 167 A 800 éves Igal 1993. 14, Feldzüge 1870. 201. 168 Somogy vármegye (MMV) 79, SMFN 1974. 598. 192 / 95, Magyar 2001. 96, 121-122. 169 Somogy vármegye (MMV) 79. Itt a halmot őskori sírhalomnak határozták meg és megemlítik, hogy 1896-ban a dombon millenáris emlékoszlopot emeltek (ez ma már nincsen meg). SMFN 1974. 598. 192 / 84, Magyar 2001. 121. 170 Pesty 1864. 1. 299, Gerecze 1906. 722, Somogy vármegye (MMV) 345, Draveczky-Sági-Takáts 1964. 25, SMFN 1974. 568. 184 / 77, Kiss 1984. 364-365. 171 SMFN 1974. 788, Magyar 1990. 16. kép. 172 Szakály 1973. Magyar 1993 b. 219-240. 173 Tímár 1989. 124, 174, 181, 190, 232. stb. 174 Szakály 1971. 62. 8. jegyzet, Koppány 1999. 161. 175 Takáts 1914. 71. 177
