Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005
176 Pesty 1864. I. 327, Somogy vármegye (MMV) 84, SMFN 1974. 788, Magyar 1993 b. 177 Csánki 1894. 654, Somogy vármegye (MW) 88.; Horváth Richárd hívta fel a figyelmünket arra, hogy ez nem keverendő össze a Valkó megyében lévő Újlaki rezidenciával, Újlakkal (Engel 1999. 1. 451-452.). 178 Györffy 1977. 103. 179 Kubinyi 1973. 6-19. 180 Tóth 1988. 62. 181 Az adat Újlaki Lőrincre, Miklós fiára vonatkozik. 182 Pesty 1864. 310-311. 183 Somogy vármegye (MW) 88, Sándorfi György 1987. novemberi helyszínelése szerint „nagy kiterjedésű, sok építménnyel fedett, áttekinthetetlen terület." Felmérésre nem került. 184 SMFN 1974. 497-798. 185 Nagy 1973. 335-338, Zádor 1975. 741-751. 186 Tímár 1999. 62-63. 187 Magyar 1981. 13. 188 Pálffy 1999. 103. 118. 189 Csorba 1974. 20, 31, 39, 23. jegyzet, alaprajz: 38. oldal, Valter 2004. 56, 219. 5. ábra, Török hadak 1984.150-151. 315. jegyz.. Kiss Gábor szerint Póka várnak is nevezték. (U.o.). Sándorfi György 1987. novemberében helyszínelte és Pesty Frigyesre hivatkozva írta: Pesty 1864. 316. szerint Ivánfahegytől É-ra egy valamikor létezett posványos vonul el, ez most jól használható berek, ebben valaha két vag}' három földvár volt, melyeknek romjai máig is láthatók, rendes hadi taktikával és praxissal elkészítve. 190 Csánki 1894. II. 573-574, Engel 1977. 166, 1996. II. 336, Fügedi 1977. 183-184. 191 Kiss 1988. 684. 192 Györffy 1975. 68. 193 Fügedi 1977. 183-184. 194 Engel 1977. 166, 1999. I. 336, Fügedi 1977. 183-184. 195 Komjáthy 1975. 76. 196 Fügedi 1977. 183-184. 197 Engel 1977. 166, Kubinyi 1973. 3-44. 198 A Héderváriak uradalmához tartozott Hedrehely is, ahol Magyar Kálmán kutatásai szerint a mezőváros maradványai mellett egy bazilika, illetőleg ferences kolostor romjai léteztek. A 15. században a Héderváriak somogyi központjának számító helyen a 17-18. századi források egy régi kastély alapjáról és romjáról, valamint az azt körülvevő, húsz lépés széles árokról és kettős földerődítéséről beszélnek (Magyar 1978.) 199 Magyar 1991.99-116. 200 Kubinyi 1973. 3-44. 201 Csánki 1894. II. 573-574, Magyar 1991. 99-116. 202 Pálffy 1999. 118. Kaposújvár 1551-1555 közötti említései: Tímár 1989. 92, 101, 113, 115. stb. István Kaposvár várát testvérével, Farkassal közösen birtokolta, egyúttal a vár főkapitányai is voltak. Farkasnak, (aki később szigeti várkapitány volt és 1554-ben halt meg). Kaposvártól délre, a Goricán volt udvarháza. Utóbbi hely fontosságát mutatja, hogy Farkas Szigetvárról idehozatta jelentős jövedelmének nagyobb részét és állandó futárszolgálatot tartott Szigetvár és Gorica között (Tímár 1989. 92-115.). 203 Somogy vármegye (MW) 180-181. 204 Szakály 1975. 205 Evlia Cselebi 1908. 34-35. 206 Magyar 1991. 99-116, Deák Varga 1993. 207 Hoss 1948. 12, 213, 16. jegyzet, Szakály 1975. 111, Magyar 1988 a. 3-35. 208 Zádor 1975. 756, Magyar 1988 a. 3-35. 1812-ben írták: „Még most is láthatók annak a várnak a maradványai, amely a XVI. században a Deseőfi (pontosabban a Dersffy!) családé volt; e várat 1686-ban foglalták vissza a töröktől. A Rákóczi-pártiak rontották le" (Tóth 1988. 59.) 178
