Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

Teljes területe 140x80 m, 1,04 ha. A belső várrész területe 80x28 m, 0,24 ha. Magyar Kálmán végzett régészeti ásatásokat a vár területén, ahol az egykori királyi, királynéi és hercegi majd a Marczaly-Báthory család várközpontja állhatott.

325 Segesdet a források 1193-ban említik először Sequest-ként. 1245-ben IV Béla oklevelében szerepel Jáko comes a segesdi comitatus

y azaz vármegye ispánja. 1277ből ismerjük a segesdi főesperest. Segesd comitatus-hoz több jelentős somogyi, illetőleg más megyékhez tartozó birtokot sorolnak.

326 Segesden létezett a hercegi, királyi és királynéi udvarhely curtis-szA, azaz udvarházzal. Itt, a nagyon fontos utak csomópontjában fekvő, földvárral megerődített helyen működött a király a királyné majorsága, az un. prédiális szervezete. Szent Márton tiszteletére szentelt bencés egyházát a 12. század második feléből, míg a Szent Mihály egyházat 1474ből említik. A 13. század végén már állt a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt ferences kolostor. Volt még Szent Miklós tiszteletére szentelt egyháza, illetőleg több kápolnája (Szent János, Szent Anna, Szent Katalin) is. Segesd várát 1404-ben említi Zsigmond király ,^astrum nostrum Segösd"ként.

327 Ebben az időben a segesdi birtokot új urai, a Marczalyak átszervezték. 1474-ben, amikor a Marczalyak és a Báthoryak fiágon való kihalása esetére kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek, szerepel a costm Babokba et Fejirkew, de Segesdet ekkor csak oppidumként említik.

328 Segesd castellum et fortalitium említése 1541-et követően, a végvárrendszer kiépítése után sűrűsödik meg.

329 1554 táján Nádasdy Tamás írja Oláh Miklós esztergomi érseknek, hogy a dél-dunántúli végvárrendszer, közte Segesd elvesztése Kanizsa létét veszélyeztetné.

330 1555-ben szerepel a fortalitium Segesd megjelölés,

331

illetve castellum, Báthory András birtokaként.

332 A környék neves birtokosa és jeles végvári tisztje, Tahy Ferenc főkapitány Vízvárról írja Zichy Istvánnak:

333 ...Segesden...de Babolchiaban csak anynyian sincsenek, ki elég lett volna a háznak megtartására szükség koron...hogy az tiszttartók megfelelnek (félni kezdenek!) Segesd-ben és kétségbe esnek, kezdik az házat (a végvárat) felgyújtani." Tahy fél a segesdi póroktól is, ne hogy ők szerezhessék meg a véghelyet.. .Nádasdy Tamás is úgy ír Segesdről, mint fontosabb somogyi várról. A segesdi fortalitium- ban lévő tiszttartók egyike, Somogyi Benedek provisor 1556-ban Nádasdy Tamásnak a török támadásról írt. 1557-1563 között babócsai összeírásban Segesd castellum adózási viszonyai is említésre kerültek 1559-ben pedig a stájer rendek zsoldján Székely Lukács 100 lovasa szolgált itt.

334 1566-ban Szigetvár elestének hírére Segesd magyar katonasága is elmenekült, előtte felgyújtotta és lerombolta a várat. Ezt 1570-ben építette újjá a török, amihez felhasználta a segesdi egyházak tégla- és kőanyagát.

335 Segesd a törökök egyik legfontosabb dél-dunántúli erőssége lett. 1574-ben a segesdi törökök Kanizsa elleni támadását torolja meg Zrínyi György egy ellentámadással. 1577-ben náhijé központként szerepel. 1570-1590 között a segesdi úgynevezett átkelési adót is említik.

336 1580-ban a segesdi törökök próbálják meg a csákányi várat elfoglalni. 1581-tól pár évig, Berzencével és Babócsával együtt, önálló úgynevezett részszandzsákhoz tartozik.

337 1586-ban újra a magyarok támadják meg Segesdet. 1589-ben a kanizsai vitézek három évre elfoglalták, de 1591-ben a szigetvári bég 115