Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

váratlanul rajtaütött a Mária mennybemenetele ünnepén lerészegedett magyar őrségen, a várat és a községet felgyújtotta, majd visszavonult. 1594-ben Zrínyi György támadása elől menekült el Haszán aga, Segesd parancsnoka, úgy, hogy a várat is felgyújtotta. Kanizsa elfoglalása előtti harcokban újra elpusztult a vár. Újjáépítésére egyhamar nem került sor, mert 1600-ban Zrínyi György azt tervezte, hogy „Segesd vár romjait kijavítják és katonaságot helyeznek el benne."

338 Kanizsa 1600. évi elfoglalásától kezdve stabilizálódik a segesdi török vár helyzete. 1664-ig a törökök egyik legjelentősebb, Kanizsa elővárának számító erődítménye volt. 444, illetve 500 fős őrségével a vilajet egyik legjobban őrzött vára. Zrínyi téli hadjárata során a magyarok elfoglalták, majd a nagyvezér ellentámadása elől kiürítették és felgyújtották.

339 Az ekkor készült várábrázolás, illetőleg alaprajz jól tükrözi, hogy a palánkvár és az alacsonyabban lévő mezőváros egymáshoz kapcsolódó erődrendszerrel rendelkezett. Az alaprajz négy erődítésrendszert mutat. A vár eredetileg egy 14^15. századi U alakú kastélyszárnyból és a hozzá csatlakozó külső sáncés árokrendszerből állt. A középen lévő téglalap alakú ún. nagytorony a körülötte lévő épületekkel a 13-14. századi időszakhoz sorolható. A 15. század elején már a vár tornyos lakószárnya is emeletes lehetett. Ekkortól történhetett a reneszánsz jellegű átalakítás.

340 Ez tükröződött az 1979-ben, Magyar Kálmán által megtalált sírkövön, amely Báthory Kataliné volt és eredetileg az ún. felsővárban lévő kápolna helyén lehetett. A kápolna gótikus, illetőleg 1319-46-os periódusához tartoznak a Felsőlendvai család ott előkerült sírkövei. Ez az ún. várkápolna alapjaiban még az 1960-as évek elején is meglehetett. A vár több fontos építményével ekkor bontották el, ami megmaradt belőle a ferences kolostor 18. századi építkezése után.

341 Magyar Kálmán 1981-ben a vár helyén végzett régészeti kutatásai során előkerült az Árpád-kori (11-13. századi) vár 4—5 m mély és hasonló szélességű V alakú sáncárka. Ez a nagyjából ovális Árpád-kori vár magába foglalhatta a lakótornyot és a korai lakószárnyat, majd a középkori kastély épületeit is. Ennek külső erődítményei, különböző ágyútornyai és palánkrészei már ezen kívüli nagyobb területen helyezkedtek el.

342 1664—1666 táján Evlia Cselebi egy jellegzetes török végvárat, palánkvárat ír le: „Kanizsától északkelet felé bozótos helyeken, hegyeken, félelmetes és veszélyes utakon, mocsarakon, tavakon nyolc óra alatt keresztülmenvén Szegesvár (Segesvár) várához érkeztünk." Cselebi szerint a várat I. Ferdinánd király (1527-1564) építette. 1594-ben Ш. Mehmed szultán idejében a magyarok felégették és a földdel egyenlővé tették. 1595-ben Haszán pasa építtette meg újra. Az 1664—1666 táján termékeny vidéken lévő, hegyes és erdős hely szélén állt a háromszoros sövénykerítésű palánkvár, amelyben az ötszáz katona állomásozott. Ez a kanizsai pasának ún. „vajdasága és bírói helytartósága, határszéli szigete"

343 Ez a török leírás nagyjából megegyezik az Esterházy Pál Mars Hungaricusában közölt, 1664-es ábrázolással. Segesdet Zrínyi Miklós úgynevezett téli hadjáratában - az eszéki híd felégetése után - február 9-én érték el. A török az ostrom előtt megadta megát. Segesdről a magyar sereg téli szállásra szétoszlott.

344 Takács Ince közli, hogy „amikor 1687-ben Segesd várát a töröktől visszafoglalták, amelyet a 116