Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005
209 Magyar 1988 d. 210 Magyar 1991. 99-116. 211 Parádi Nándor RRM Rég. Adattár 1958. 212 Magyar 2003. 155-157., 2004. 213 Magyar Kálmán 1970-1980 közötti és 2001. évi megfigyelései.. Soós István festőművész, aki az 1920-as évektől az 1950-es évekig a Rippl-Rónai Múzeum munkatársa volt, Magyar Kálmánnak elmondta, hogy a második, a belső vár ENy-i köralakú ágyútornyának falmaradványait az É-i (Zsák-) raktár Ny-i sarkánál figyelte meg. Berta Gyula és Lévai József a benzinkút építésénél figyelték meg az É-i palánkfal cölöpmaradványait. A középső vár mérnöki rekonstrukciója ezek alapján készült. A további régészeti kutatások feladata lesz a vár pontos alaprajzának megállapítása. Az is biztos, hogy a rajzon nem szerepelő külső vár, azaz a harmadik vár területe a Vár utca széléig (Széchenyi tér) és a Kapóson túli területre is kiterjedhetett. Ezt az 1970-2000 közötti régészeti megfigyelések igazolják (RRM Rég. Adattár IV / 1. 1-Ш dosszié.; Magyar 2004. 192, 194, 60-62. jegyzet). 214 Magyar Kálmán ásatása 2000. RRM Rég. Adattár, Magyar 2004. 215 Pesty 1864. 316, SMFN 1974. 466-473. 216 Somogy vármegye (MMV) 88, Draveczky - Sági - Takáts 1964. 29, Herk 1985, Szirmai Krisztina: RRM Rég. Adattár I / 24 / 2-3. 217 Veress 1996. 67, 88, 128, 157, 187, Hegyi 2002. 32 - 33. Pálffy Géza lektori véleményében megjegyzi, hogy miért hagyják a szerzők Veress D. Csaba kastélyleírását kontrolálatlanul, ami „egy ilyen alapműnél igen, ez szinte kötelező! ! !" A forrást megvizsgáltuk és megállapíthattuk, hogy a helyi néphagyomány őrizte meg ezt a kastélyképet. Ezt vehette át Herk Mihály is a két évtizede kiadott községmonográfiájában. Ezeknek valószínűsíthető forrása a korabeli térképeken feltüntetett vár és kastélyjelzés, egy vagy több toronnyal. 2005. június elején Wiesner Sándor polgármester elhozta Magyar Kálmánnak a Múzeumba az úgynevezett négytornyú kastély „hiteles térképről" készült három tornyos, közöttük fallal kerített házakkal ábrázolt modern, általa is „fantáziának" tartott rajzát. 218 Magyar 1990. 103-104, Kirizs Zsolt polgármester elküldte 2005-ben az 1999-es szabályozási terv várra vonatkozó térképrészletét. Szerinte is ma már megközelíthetetlen az ottani úgynevezett várhely 219 Kubinyi 1973. 26-30. 220 Somogy vármegye (MW) 89. 221 Csánki 1894. П. 575. 222 H. Takács 1970. 183. 223 1812-ben írták: A település erdőségeiben egy elég mély sánccal körülvett, kőből épült erődítmény - az úgynevezett Katonavár - romjai láthatók, amelyről azt tartja a szóbeszéd, hogy Kupa somogyi vezér építette. (Tóth 1988. 71.) 224 Csánki 1894. 572. 225 Pesty 1864. 1. 335-336, Somogy vármegye (MMV) 93, 377, Békefi 1907. 271-272, Genthon 1951. 155, Draveczky- Sági-Takáts 1964. 30, Magyar 1974. 20-26, Fügedi 1977. 132, Engel 1977. Ill, 1996. 1. 311, Kiss 1984. 370-372, Koppány 1993. 26, Veress 1996. 57, 67, Nováki 1996.1.kép. 226 Engel 1996. I. 311. 227 Koppány - Sági 1967. 32. 228 Somogy vármegye (MW) 93. 229 Pálffy 1999. 117. 230 Somogy vármegye (MMV) 93, Draveczky - Sági - Takáts 1964. 31, Vártúrák 1973. 163-164, Pálffy 1995.136., Veress 1996. 90, Magyar Kálmán: MNM Rég. Adattár Ш. 16 / 1971. 32, Ш / 11 / 33. 1764, RRM Rég. Adattár Ш / 11. 38. 2758. Veress Csaba szerint (Veress 1996. 90.) 1601-ben is magyar kézen szerepelt. 231 Magyar 1992. 69, Honti Szilvia és Németh Péter 1998-ban itt Somogyvár-Vinkovc-i, késő bronzkori (urnamezős) és középkori kerámiákat találtak (RRM Rég. Adattár Ш / 11. 1190. ) 232 Magyar 1990. 12. kép. 179
