Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

kokért cserébe I. Károly királytól. Az ekkor már possessio, mint birtokközpont 1443-ra oppidum, azaz mezőváros lett. A Tamásiak 1443-ban a velük közös őstől származó Hédervári Lőrinc nádorral és fiával, Imrével léptek örökösödési szerződésre. A nagy hatalmú Újlaki Miklós megakadályozta, hogy a Héderváriak elfoglalják birtokrészeiket. A Héder nembeli Tamásiak 1444-ben történt kihalása után ugyanis 1446-ban Hunyadi János a tíz településből álló uradalmat familiárisainak: Emekei Miklósnak és Berekfalvi Zopa Péternek, majd két év múlva, 1448-ban bizonyos részeket Endrédi Somogyi Imrének és Torvaji Ugrón Imrének adományozta. Emekei halála után az egész birtok a Berekfalvi Zopáké lett. 1497-ben a szekcsői Herczegek birtokai között Hedrehely részei is szerepeltek.

476 A hely középkori jelentőségét mutatja, hogy 1403. március 23-án a Zsigmond uralmával elegedetien főurak, Nápolyi László párthívei itt gyűltek össze és innen intéztek kiáltványt az ország lakosságához.

477 A birtokközpont városi rangját jelzi, hogy Hedrehely és két települése is vámos hely volt. 1504-ből ismerjük ferences kolostorát is.

478 Hédervári Ferenc nándorfehérvári bán 1521. évi elítélése után a Héderváriakat megfosztották itteni birtokaiktól is. 1531-től a Fajsziak, Margai János, Bodó Farkas, majd Ellyevölgyi László, Ipoltfy János és Ördög Máté itteni birtokairól tudunk. 1542-1552 között a híres Allya Mátyás várkapitány birtoka. Az 1529-ben, majd 1531-ben szereplő kolostor ugyancsak a jelentősebb somogyi kolostorok közé tartozott. 1532-ben az itt portyázó törökök már kirabolták, feldúlták a kolostort és ekkor egy szerzetest, valamint három segítőtestvért meg is öltek. 1535-ben mégis 17 személy: kilenc misés pap, két növendék és hat segítőtestvér élt benne.

479 Az ozorai, majd a szentiéleki (Zala megye) őrséghez tartozó héderhelyi és csákányi kolostort 1544-1546 között a ferencesek elhagyták. 1550től vannak adatok a kolostor törökök által történő erődítésére. Perneszy Péter, Somogy megye alispánja 1550. március 3-án Térjék Tamás nagykanizsai várnagynak írta: „...kérve kéri, hogy saját, valamint Nádasdy Tamás katonáival, szolgáival és jobbágyaival jöjjön Hedrehelyre és akkor ő is minden erejével rajta lesz, hogy lerombolják és földdel egyenlővé tegyék a kolostort."

480 Perneszy ugyanis biztos értesítést kapott, hogy a törökök el akarják foglalni, majd meg szeretnék erődíteni a ferencrendi atyák héderhelyi kolostorát. Kerecsényi László szigetvári kapitány (1554—1556) négy év múlva Nádasdy Tamással a következőket közli: „.. .egy kémem izente, hogy Hedrehelbe az klastromba be akar szállani a török. Immár 15 napja, hogy elküldtek Portára ez végből, mittelen emberük meg jő, azonnal bele szállanak.

481 A szigetvári úgynevezett futárkönyvben szerepel az 1554. december 24-én Bécsbe, a királyhoz és 26-án a nádorhoz küldött két futár adata, akiket azért küldtek, mert..." híre jött annak, hogy a törökök Hedrehely monostort és Somogyvár várát meg akarják erősíteni."

482 Ugyancsak Kerecsényi írta 1555. március 13-án: „A héderheli klastrom csinálását elhatták a törökök, azt izente a budai basa Dervis bégnek - úgymond - várd meg addig, amíg az én emberem meg jő az Portáról, nem szükség azt csinálnunk, hanem menjünk az várak alá."

483 Ezután az 1686-ig török kézben lévő Hedrehellyel 157