Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

kapcsolatban nincs adat a kolostorra. Egy 17. századi forrás már azt írta: „...egy bizonyos régi kastély alapja és romja, amit húsz lépés széles árok és kettős földtöltés vett körül és a külsőben igen erősen Budához hasonló magas dombon van.

484 Fényes Elek 1851-ben „a régi várának látható romjai"-ról tesz említést.

485 Körmendy Sándor 1901-ben megjelent munkájában írta: „Hedrehely határában öt templomrom, régi vár sáncai és egy ferencesrendi zárda maradványai voltak."

486 Nagy Iván szerint а В átkai-völgyben vélték felfedezni „a vár faragott köveivel kirakott kifolyó kutat." О még arról is tudott, hogy az egyik utat „a Várbamenő"nek nevezték. Ugyanakkor szerinte a „vár sáncai" a község Ny-i oldalán voltak és „egykori területén ma is látható a templom, a hozzáépült cellákra való tagozatokkal"

487 1864-ben Pesty Frigyes,

488

majd később Forster Gyula leírja, hogy az öregek a Szentegyházgödrét emlegetik úgy, hogy „hajdan nagy erődöknek szolgált építkezési helyül."

489 A forrásokból tehát Hedrehelyen a ferences kolostor 1550-1555 közé tehető török megerődítési szándékról tudunk. Csorba Csaba is azt írja: „...elképzelhető, hogy a török megépítette, hiszen a hely erődítésre igen alkalmas volt."

490 A 17. századtól szerepel egy sáncokkal, árkokkal erődített kastély másutt vár leírása is. Tehát Hedrehelyen a 16-17. században létezett egy vár vagy kastély, de hogy hol és milyen formában, régészeti kutatások nélkül nehezen állapítható meg. Az 1950es években a ma a lakosság által vár- és kolostorhelynek tartott általános iskola területétől ENy-ra 200 méterre felszínre jutottak egy talán középkori építményhez, esetleg kúriához (kastélyhoz) tartozó maradványok. Az akkori kultúrház környékén ugyanis boltíves, 2 m széles folyosó, illetőleg folyosórendszerek boltívei kerültek elő.

491 Magyar Kálmán 1970-ben a Hedrehelyről Visnye felé vezető út mellett az un. Várdomb D-i szélénél téglatörmeléket, szemétgödröket, valamint három, 1-1,5 m átmérőjű és 2 m magas, kör alakú téglaépítmények nyomait figyelte meg a partszakadásból, ahonnan kövek omlottak ki.

492 A másik, a református templom közelében lévő kisiskola és óvoda területén 1748-ban és 1766-ban említették a források „hajdan kiváló nagyszerúségú, kimagasló tornyával együtt szilárd anyagból épült.. .magas szentélye még kiemelkedett a romokból.. .a mai lakosság szerinti Vártemplomot."

493 1714-ben ez „templom desertum, locus castelli"-ként szerepelt.

494 Az 1978-ban engedély nélkül történt dózerolás után Magyar Kálmán egy kéttornyos, háromhajós, kápolnával és sekrestyével rendelkező, nagy tégla- és kőbazilika alapfalait figyelte meg. A Magyar Kálmán által 1971 novemberében a másik iskolánál, a ferences kolostor területén folytatott leletmentő ásatások során a kolostor gótikus, a nyolcszög három oldalával záródó, 34,23 mx 12,70 m alapterületű temploma és az EK felől hozzácsatlakozó sekrestye, a torony és a cellák maradványai jutottak a felszínre. Itt, a Várdomb külső felében található a 15-16. századi ferences kolostor rangos épületegyüttese.

495 Végső soron elképzelhető az is, hogy a Várdomb területén több erődített helyet, így a mezőváros nagy bazilikáját, valamint a Héderek egykori kúriáját, kastélyát és a kiterjedt, magas toronnyal rendelkező ferences kolostort használták fel a törökkorban védelmi célokra. 158