Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

soMOGTzsrrm Vári-domb Dornyay Béla 1935-ben írta le röviden a Várréten középső mesterséges dombot és a sáncot körülötte.

403 Területén 1964-ben Szirmai Krisztina, 1970-ben és 2005-ben Magyar Kálmán folytatott helyszínelést.

404 Somogyzsitfa község temetőjétől DNy-ra 700 méterre, a patak jobb partja közelében, mocsaras, sík területből emelkedik ki a vár kis dombja. A dombot mély árok veszi körbe, amelynek D-i és K-i külső oldalát sánc kíséri. Ehhez a félköríves sánchoz kívül még egy további árok csatlakozik, ismét egy külső sánccal, amely azonban a K-i oldalon egy helyen megszakad. E külső sánc a D-i oldalon erősen kiszélesedik, ez a rész sok bolygatás nyomát mutatja, sok részt el is hordtak belőle. A vár ENy-i oldalán a belső árkot nem kíséri sánc, hanem egy kiszélesedő, háromszög alakú rész csatlakozik hozzá, kissé kifelé lejtve és átnyúlik a DNy-i oldalig. E terület ENy-i vége esedeg sánc maradványa. A belső sánc az Éi oldalon befejeződik és a vele szemben lévő, ENy-i háromszög alakú terület szélével mintegy bejáratot képez. A vár központját jelentő domb kör alakú, az árokból 2-2,5 méterre emelkedik ki, feltehetően mesterségesen emelték. A vár és a környéke fátian legelő, csak a központi kis platón van néhány fenyőfa. A domb teljes területe 123 x 92 m, 0,8 ha, központi kis platója 15 x 15 m, 0,015 ha. Történeti adatot rá Pálfry Géza kutatásai nyomán ismerünk (Ld. Csákány-Vár). 1595-ből és 1598-ból tudunk Csákány vár mellett egy mocsárnál emelt góréról. („Newer Gori Zu Tschackan am Gemö") Vigyis Csákány elővára, azaz a mocsárban emelt útmenti figyelőhelye, törökkori góré-ja volt. ^

5 136