Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

SZENTÊR Várhegy Szenyér község D-i végében, a temetőtől K-re 200 méterre, a Böhönye felé vezető országút felett emelkedik a Várhegy, amely a fennsíkból E-ra kiugró széles földnyelvet jelent. A Várhegy közepén téglalap alakú várnak viszonylag ép maradványait találjuk.

406 Négy sarka kereken kiugrik, egy-egy sarokbástya nyomaként. A bástyákat velük azonos magasságban sánc köti össze a vár szélén, ennek belső magassága 0,5-1 m. Ezáltal az egyenes felületű belső terület mély fekvésű A várat megszakítás nélkül mély árok veszi körbe, szélessége 15-28 m, a belső sánchoz viszonyított mélysége 2-6 m között váltakozik. A DK-i sarokban az árok kissé fel van töltve, bizonytalan, hogy az eredeti bejáratot jelenti-e, vagy újkori betöltés. Az árok külső szélén kívül három oldalról a hegy természetes, meredek oldala következik, csak DK-i irányban folytatódik az azonos magasságú hegyhát, kissé D felé lejtve. A várat és az egész hegyet erdő takarja, csak a belső terület tiszta, füves. A sáncon és a bástyákon sok paticstöredék hever, de téglatöredéket nem találtunk Teljes területe 92x90 m, 0,71 ha. A belső terület 53x43 m, 0,19 ha. Szenyér királyi birtokot 1345-ben említik Szent Péter egyházával együtt. 1347től birtokos Tapsonyban az Anthimus család, akinek alnádor sarja, János 1413-ban megkapta Szenyér volt királyi birtokot. Tapsonyi Anthimus János fia Miklós László 1459. augusztus 18-án kapott engedélyt Mátyás királytól, hogy várkastélyt, vagy erősséget építsen fából, vagy kőből (1. Tapsony - Vár).

407

1455-ben, amikor Anthimus László elzálogosított birtokait visszaváltotta Szentgyörgyi Tamás vránai 137