Géger Melinda: Szász Endre emlékkiállítás, 2004

díszedények, szőnyegek, sőt épülettervek is vannak. A ,okoldalúság és vállalkozó szellem mindig Szász Endre sajátossága volt. Az 50-es években pályájának elejét is a mai értelemben vett reklámgrafikával kezdte. Legkorábbi megbízásai alkalmi eseményekre készült transzparensek voltak, melyek az idők folyamán elpusztultak. A művész érdeklődése az alkalmazott művészetek felé olyan erőteljes volt, hogy saját reklámgrafikai céget is alapított, azonban az akkori politikai helyzetben a vállakózás halálra ítéltetett. A művészettörténeti kutatás nehézségét a műfaji szóródás mellett az is nehezíti, hogy a lappangó művek földrajzi kiterjedtsége rendkívül nagy. E sajátosságokat Szász Endre regényes életútja magyarázza. Az eddig megjelent könyvkiadványok a művész visszaemlékezéseinek, élményeinek és anekdotáinak lejegyzésével a színes személyiség megragadását tartották fontosnak, azonban a művek katalogizálása rendre elmaradt. Az emlékkiállításhoz kapcsolódó jelen kiadvány az első kísérlet Szász Endre közvetlenül elérhető műveinek dokumentálására. Természetesen a múzeumi gyűjtemények és a legjelentősebb galériák adták az elsődleges fogódzókat. Az emlékkiállítás anyaga több mint száz alkotásra épül, melyek a hazai múzeumokból, illetve a művész közvetlen környezetének, barátainak köréből származnak A legtöbb kiállított mű eddig még nem került nyilvánosság elé. A legelső rajzok az 1945 körüli évekből valók: fiatalkori önarcképek, idősebb és fiatalabb barátokról készült vázlatok, karikatúrák, de megtalálhatók köztük az Erdélyből Magyarországra való érkezés pillanatszerű emlékképei is. Szász Endre jellegzetes képi világának megszületését a korai illusztrációk, mesék indították el. Különféle emberi karakterek érzékeny zsánerfiguráiból fokozatosan vált át ikonikus, elvont alakokra. Portréinak fejére gyakorta fest sárkányokat, lebegő halakat, néma városokat, melyek elvont tulajdonságok megszemélyesítői, attribútumai. A keleti világ turbános alakjainak fantasztikus divatjából, elvonatkoztatásaiból születhettek e különös fejdíszek. Szász Endre szürrealizmusának leglíraibb ősképe az évezredes fához kapcsolt, megfeszülő vitorla, mely a hétköznapok és a fantázia keleties csillogású meséiből kelnek életre. A művész egész életében a női szépség bűvöletében élt. Kifogyhatatlanul ontotta a női arcok különféle típusait, ugyanakkor el tudott merülni az öreg karakterek sorsképleteinek érzéki tolmácsolásában is. Tudatosan kereste a polarizált karaktereket, a női szépség ellenpontjait. Az ellentétek párosítását gyakran jelenítette meg akár egy képen belül is. Öregember és fiatal nő, ember és állat egymás mellé komponálása adja a szélsőségek keresésének jellegzetes példáit. Megállapítha-