Horváth János: A Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény, 2002

AZ ÁLLANDÓ KIALLÍTÁ5 2000. március 15-én nyílt meg a múzeum főépületének második emeleti teremsorában a „Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény", mint remélhetően végre valóban állandó kiállítás. A hat egymásba nyíló teremben az adottságokhoz alkalmazkodva 140 db kép elrendezésére adódott lehetőség. Ezzel a kiállítással mára korábbiaknál nagyobb áttekintést kap a múzeum látogató a törzsgyűjteményről. Az előtéri vitrinben régiségek, iparművészeti tárgyak, dokumentumok adnak ízelítőt arról a gyűjtemény részről, amelyből a legkevesebb maradt fenn. Az első teremben a 19. század festőinek kicsiny képei kísérik fel a nagybányai Iskola és követőinek műveit. Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Mészöly Géza, Brodszky 5ándor, Mednyánszky László festményvázlatai után Ferenczy Károly és Iványi Grünwald Béla művei következnek. Ferenczytől négy nagyobb képéhez készült festmény vázlat látható. Ezek a következők: a „Lovas", amely a „Máromkirályok"-hoz készült 1898-ban, a „Nagybányai gesztenyefák" 1900-ból, a „Fürdő fiúk" 1902-ből, és egy önarckép. Ám a Nagybányai Iskola plein air festészetének karakterét nem csak ők, hanem V/aszary János, Csók István, Czóbel Béla, Kunffy Lajos és Kövér Gyula is képviselik, noha a felsorakoztatott műveik általában nem az erdélyi művésztelepen születtek. Vaszary kiváló női sorozata a művész festészetének korai, századfordulós időszakába vezet. A szintén Kaposváron született művész testvérhúgáról festett impozáns portréja a plein air naturalizmuson túl szecessziós vonásokat is tartalmaz. Az intim hangulatú aktos képek érzékies hatású, szecessziós stílusúak. Kunffy Lajos: „A bretagne-i tengerparton" című nagyszabású, megkapó szépségű festményére Ferenc József azt mondta, hogy „ez túl szecessziós". Kár, hogy a művész szívére vette a kritikát és felhagyott e stílussal. A kép modelljei Mendlik Oszkár festőművész és felesége, mint a halászokért imádkozó breton pár voltak. Az első teremben csak egy Rippl-Rónai kép, a fiumei időszak során már említett „Ödön öcsém" című látható. A kiállítást- ideális esetben - négy-öt termet igénylő Rippl-Rónai képpel kellene egybekapcsolni. Amint a múzeum történetének során említettük, úgy alakultak a lehetőségek, hogy 1978-ban, már akkor is megkésve, Rippl-Rónai egykori Róma-hegyi otthonában állítottuk ki, gondoztuk és fejlesztettük tovább a Rippl-Rónai József képekből álló részgyűjteményt. A közfigyelem kitüntető ereje szétválasztotta a két Rippl-Rónai testvér múzeumát. A Róma-Villa anyaga ma már van olyan bőséges, hogy néhány festmény visszakerüljön az eredeti társai közé. Visszakerültek az „Anyám \jarr

, Ödön fia lustálHodiH" és a „Hemes Marce//"című képek. Kiállítóhelyi szétválasztásról van csak szó, hisz szervezetileg azonos helyen vannak beleltározva. Az itt kézben tartott kiadvány színes mellékletének egyharmadát teszi ki a Rippl-Rónai József művek reprodukciói. A múzeum Rippl-képeinek szakirodalmi előfordulása nagyon gyakori. A Magyar nemzeti Galéria 1998-as „Rippl-Rónai József gyűjteményes Hiállítás" alkalmából kiadott, reprezentatív, a témát átfogó igényű, tudományos alaposságú katalógusában tekintélyes arányban szerepelnek.

62 A „Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény"című kiállítás következő termében a Rippl-Rónai vonzáskörében kialakult szecessziós vonulat látható a Mester, továbbá Galimberti Sándor és Martyn Ferenc korai művei által képviselve. Iványi Grünwald: 5zöhőHútés Csók István: Bodzafa című képe is „ripplis" hatásúak. Márk Lajos plakát festménye, Sass Brunner Ferenc és Sassy Attila, azaz Aiglon művei is a franciás stíluskör jellemző darabjai. A Galimberti- sorozat Rippl-Rónai dekoratív képeinek hatásától a nagybányai neósok megmozdulásán keresztül a kubista formaképzésig vezet el. Rippl-Rónai: „hemes Marcell műgyűjtő archépe" intenzív dekorativitá5ával ragadja meg a figyelmet és emléket állít a korszak legjelentősebb, legsikeresebb műgyűjtőjének. Gulácsy Lajos varázslatos hangulatú festményei fontos helyet foglalnak el Rippl-Rónai Ödön változatos együttesében. Az „Idill"és a „Don Juan kertje" szerelmi jelenetek, melyeken a férfi ragadozóként viselkedik a nővel. A fanyar arcot mutató „Dante"-\ja\, mint önarcképpel azonosul a titokzatos festő. A gyűjtemény az első magyar avantgárdok, a nyolcak festőit képviseli a legmagasabb szinten. Az 1909-ben megalakult csoporttal szimpatizált Rippl-Rónai József is. Tagjaira hatott Cézanne festészete, és a francia Fauves mozgalom, némelyikük az expresszionizmus, mások a kubizmus felé folytatták kísérleteiket. Szellemi horizontjuk rokon a nyugat célkitűzésével. A harmadik kiállító teremben láthatók a nyolcak körébe tartozó művek. Kemstok Károly, Czóbel Béla, Czigány Dezső, Pór Bertalan, Márffy Ödön és Orbán Dezső névsorból sajnos ezúttal Tihanyi Lajos hiányzik. A nagyméretű, expresszív erőt sugárzó „Akt" Márffy Ödöntől a csoport viszonylatában is a leg44