L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Otthon művészete (Knézy Judit)

8. Ácsolt láda, „szökröny". Bükkfából készült, 1838-as évszámmal ellátott. Hornyolt mértanias díszítésű, a minta sötétkékre festett, minden szerkezeti elemén önálló kompozíció, elől szíves központi motívum. Darány. RRM 78.20.1. tak. Egy ládaoldal elkészítéséhez így két szál deszka elegendő, a tetőhöz is csak három kell... anyagmegtakarítás végett a készítéshez általában csak két tőkét kezdenek meg és ezáltal a ládák különböző alkatrészeihez csak kétféle hosszúságú deszkát használnak. Az egyikből a hosszabb a másikból a rövidebb oldal deszkái készülnek. Mindkettőhöz körülbelül egy-egy fél tőke szükséges. " (K. CSILLÉRY K., 1951. 236.) A sarokpillérek lent lábban folytatódtak. A dél-dunántúli szökrönyök nyeregtetős fedelüek, mint a háztetők, melyek négy sarkán egy-egy felálló fogóbütyök van. A forma abból az időből származik, amikor a tároló bútor és a koporsó egyféle formájú volt, ahogy ezt római kori szarkofágok és ábrázolások bizonyítják. A nyeregtető nem a technikából adódott, inkább hiedelem alapja lehetett (a halott háza). Somogyban minden népcsoportnál a csúcsos tetejű, szarkofág alakú típus volt divatban, a lapos tetejű nem ismert. A díszített darabok között ritkán fordultak elő festetlenek, de a barna alapon fekete, kékes fekete festésűek általánosan elterjedtek. A somogyi magyaroktól fennmaradt legtöbb ácsolt láda ilyen. Évszámmal eddigi ismereteink szerint - csak egy 1838-ból való (8. ábra), egykor Darányban, a Jakab család által használt egyik ácsolt láda rendelkezik, amelynek oldalán az általános mértanias, fekete és barna színekben pompázó díszítőmotívumokon kívül ritka minta, egy nagyon művesen formált szív szerepel. E ládának a hátoldalát kivéve minden része díszített: két keskenyebbik oldala négyzethálósán, a teteje rozettasorokkal, a két tartóoszlopa rozmaringos felálló levelekkel. Az elülső oldalát alul-felül keskeny íves-fogazásos minta szegi, melyben a fekete és barna minták váltakoz78