L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Otthon művészete (Knézy Judit)

пак, a felső deszkán négy rozetta van, az alsó rész szélén egy-egy rozetta között az évszámot kettéosztja a díszesen kiképzett szív. Más ládákon a díszítések csak háromszöges és négyszöges kompozíciókból álltak, de a fő oldalakon, a tetőn és az előlapon szintén fekete festésűek. Keresztény vallási vonatkozású szimbólumok ismeretlenek a somogyi és baranyai darabokon, mint általában a dunántúliakon. (K. CSILLERY K., 1997. 44.) A Lakócsa és környéki, hagyományaikat tovább őrző horvát falvakban az ácsolt láda még az 1950-es években is megtalálható volt a lakószobákban, majd a padláson tároltak benne ruhafélét. A régiesebb típusok szinte azonosak voltak a magyarokéval, de a későbbiek alapszíne vörös lett a XIX. század vége felé, ezt párosították fekete és más festéssel is. A változás akkor látható leginkább, mikor egymás mellett áll az újabb és a régibb típus, mint a Dráva Múzeum kiállításán. (9. a-b. ábra) Egy Potonyban használt, 1880 körül készített ácsolt láda előlapján a (NM 70.184.1.) fölényes rajzú két madár ábrája a korabeli pásztorfaragásokéra emlékeztet - pl. Hodó József és köre - és a horvát ládákon szokásos két szín a vöröses alapra festett fekete mellett hangsúlyosan sárgával is színezett. (K. CSILLERY K., 1973. 118-119.) Vésett kettős szarvas díszíti a Déri Múzeum markóczi (Baranya m.) szökrönyét. (K. CSILLERY K., 1972. 6. k.) Az 1840-50-es években jelentős számban datálással útra bocsátott asztalos készítette menyasszonyi ládák, az ácsolt tárolók hanyatlásának folyamatát jelzik Somogynak a hagyományőrzobb vidékein is, így a Zselicben, a Nagy- és Kisbérekben, Belső-Somogy déli felében. 9. Ácsolt ládák a Dráva Múzeum kiállításának lakácsai horvát szobájából. a) Készült a XX. század elején. Lakócsa. DM 13/1977-N, b) Készült a XIX. század közepén. Potony. DM 7311977-N. 79