L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Népzenei hagyományok (Olsvai Imre)

Az a)-változatok Erdélyre jellemzőek, a b) és c)-variánsok pedig Dunántúlra, Felvidékre és Alföldre. Fél évszázad alatt még több dallamtípusban, köztük feszes lüktetésűekben (giustókban) és még többféle ritmustípusban került elő a bartóki ^-ritmusképlet: (lásd a 017. dallampélda). Népszokáshoz kötődő sajátos somogyi (dél-dunántúli) dallamok A Regölés egyetlen székelyföldi faluból, meg százegynéhány nyugat- és dél-dunántúli helységből került elő. Hagyományos formában éneküket ritmikus zajkeltőkkel (köcsögduda, láncosbot, kolomp) kísérték a legények, akik Karácsony és Újév közötti napokon jártak regölni házról-házra. Dallama úgynevezett „refrénesütempáros" szerkezetű. Délnyugat-dunántúli különlegesség a Luca-napi Kotyulás. Ezt is legények, nagyfiúk végezték december 13-án házról-házra járva. Félig dallamos énekbeszédből, egészen dallamos ütempárokból és refrénből áll. Egy másfajta dél-dunántúli különlegesség „A molnár és kutyái" című dallambetétes történet, amely prózából és versből, szövegből és dallamból, énekből és furulyaszóból felépített egység volt. (05. be dallampélda) Dallama lényegében régi stílusú, kvintváltó dallam. Az „Éva szívem Magas és Mély altípusa" különböző falvakban hol gyermekjátékhoz, hol leánykarikázóhoz, hol menyasszonytánchoz kötődött. (04. ac dallampélda) Dallama a Tágabb PávaCsaládhoz tartozik, tehát régi stílusú kvintváltó. A Balaton mindkét partján élt a tavaszi Zöldágjárás, melyet leányok jártak a falu utcáin, végig énekelve. Magában álló ritkaság a szennai Húshagyó - ének (08. h dallampélda), amivel farsang végén csúfolták a pártában maradt lányokat. Kodály a Karádon 1936-ban előkerült Lenézést szintén magában álló dallamnak értékelte, mert ilyent korábban sehol sem hallott. 1950 után még két somogyi, meg egy nyugat-tolnai faluból is előjött a „Lenézés" dallama vagy pünkösdölőként, vagy másfajta leányjátékhoz kapcsolódva, vagy a„Gunaraslány" tréfás balladaszövegével: (lásd 020. dallampélda). A Lenézés-dallamnak virágének szövegű testvérdallama még inkább magában állt, 1951-ben azután párosító szövegű nyugat-tolnai változata került elő: (lásd 021. dallampélda). 440 5. Kelecz József kanász hatlyukúfurulyán játszik. Csurgó, 1965. Ismeretlen szerző felvétele.