L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Pásztorművészet (S. Kovács Ilona)

67. Karcolt tükrös rajza. Táncoló pár és mulató betyárok díszítik. Felirata: „Emlék 1871 " Készítette Vincze János kanász. Taszár. RRM 52.14.2. lé állított betyárok a puskájukat a fejük mögött, a vállukon keresztbetéve tartják. (68. ábra) Az 1883-ban készült tükrösének címerformája Hodó címereire emlékeztetnek. „TottJózseffel" egy időben szolgálhatott Külső-Somogy pusztáin a dunántúli pásztorművészet egyik leghíresebb faragó egyénisége, Hodó József, aki idős korában Dávaiványiban volt „kosztos kanász". Mernye környékéről, az Ormánságból és Somogy délkeleti részéről gyűjtötték a legtöbb faragványát. Különös látásmódját és rajztehetségét tükröző faragványai (69. ábra) messze kiemelkednek és különböznek a dél-dunántúli faragók hasonló faragványaitól. A mintakincse alig tér el, mégis sokkal változatosabb, mivel szinte minden dél-dunántúli motívumot használ. Erőssége a motívumelemek egyedi megformálása, növény, állat és emberfigurái a mozgás hatását keltik. Technikai tudása széles skálán mozog. Csak egyetlen spanyolozott faragványát ismerjük Drávaiványiból, karcolt és domborúan faragottat azonban igen sokat. Alkalmazza a karcolás minden változatát, él a színezés adta lehetőségekkel is. Választóvízzel barnít, sárgít, színes festékkel, talán tintával, néhol a vonalakat zölddel színezi. Nagyobb felületre használja a bordót és a feketét. A domborúan faragott minták egy részét is színezi. Elsők között alkalmazza a domború faragást, azonban csak növényi motívumokkal társítja. (72. ábra) A mintája alig emelkedik ki a háttérből. Mindent készít ami a pásztorfaragóknál szokásos: mángorlót sodrófával, borotvatartót, borotvatartó tükrös dobozt, vetélőt, rokkapálcát, görbe sétabotot, pipaszárat, tükröst, sótartót. Faragvá68. Tükrös. Spanyolozott virágkoszorúval övezett címer és négy betyár díszíti. Készítette „Tott József" 1883-ban. Somogyvár. NM 60.94.3. 366