L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Pásztorművészet (S. Kovács Ilona)

69. Tükrös. Karcolt címer díszíti, amit egy-egy katona tart, felettük madár, a címer alatt hátranéző bárány van. Hodó József faragta az 1880as években. Mernye. NM 16523. nyainak többségét elajándékozza, a drávaiványi adatközlők szerint, „ezzel fizetett, ha valaki szívességet tett neki". Ez indokolja a gyakori „EMLÉK" feliratot, bár nem kizárt, hogy eladásra is faragott. A faragványain nemcsak a külső-somogyi faragókkal mutatható ki kapcsolat, hanem sok motívumeleme megegyezik a Somogy déli részén működő faragókéval, különösen a somogytarnócai kürt készítőjével, nem túl nagy távolság választotta el a működési területüket. Sótonyi József nevét Malonyay Dezső említi először az 70. ábrán látható sótartó kapcsán. (MALONYAY D., 1911. 279.) A taszári kanászt nem csak a faragványai tették híressé, viselt dolgaira még nemzedékek múlva is emlékeztek. „Szerzett", azaz lopott disznó miatt összeütközésbe került nemegyszer a pandúrokkal. (TAKÁTS GY, 1986. 21. és 44.) Híres kanász família tagja volt, fia is kanász lett. A 70. és az 1. ábrán látható faragványok díszítményét önarcképnek tekintjük. Újdonság a korábbi faragók munkáihoz képest a kanász aprólékos megformálása. A természethű ábrázolásra törekvés bátortalan lépéseként ő is megkísérli az egymásmögöttiséget kifejezni, például a kanász alakja félig eltakarja a disznót. 70. Sótartó. Spanyolozott. Kanász, kezében ostor, vállán tarisznya és puska, lábánál a disznója. Készítette Sótonyi József kanász az 1890-es években. NM 16448. 367