L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népmüvészete, 2001

Táj, népcsoportok története, művészeti hatások (Knézy Judit)

Honfoglalás kora és a középkor A honfoglaláskor itt talált szlávok és avarok mellé először a besenyők telepedtek meg. A megye magyar ősfoglalói a Bodrog és Bű, Bogát nemzetségek lehettek, Fájsz Koppány nemzetsége csak a X. század közepén foglalta el a Balaton délnyugati részét, vára és székhelye Kupa vára, a későbbi Somogyvár volt. Az ásatások XI. századi leletei bizonyítják, hogy ide már földművelő és állattartó magyar népesség érkezett. 1061-ben Szentjakabon a Zselicben Atha vagy Ottó somogyi ispán monostort alapított. (KUMOROVITZ В., 1964. 43-83.) 1009-ben a pécsi püspökség alapító levele említette először a Copus nevet. 1192-ben már létezett egy Kapos-menti uradalom, amelyet Rupol- vagy Kaposújvár néven emlegettek a XV. századtól. (GYÖRFFY GY, 1975.) A német Győr nemzetség tagjai kapták meg a zselicszentjakabi és vidékén lévő udvarházakat (pl. Taszár, Fonó). A szentjakabi nagyobb birtok mellett a X-XIII. században két nagy nemzetségi központ létezett a mai Bodrog környékén a Bő, valamint a Dráva -mentén Babócsán a Tibold nemzetségé. (MAGYAR K., 1991. 546.) A középkori birtokperek, ajándékozások mutatják, hogy milyen fontos értéket képviseltek a birtokkal kapott szolgák, jobbágyok, különösképpen a szőlőmunkások, halászok, pásztorok, molnárok, kézművesek. Az 1534-ben Literati Fülöp (Verebélyi Fülöp diák) összeírása sok apró faluval sűrűn behálózott megyéről adott hírt, 237 nemesi és 42 papi birtokról, amelyet a régészeti feltárások igazoltak. (JANKOVICH D., 1976. 3-38.) Számos kolostor ápolta a katolikus hitet, részben segítette a gazdálkodást és az európai műveltség átadását. 1091-ben Szent László Somogy váron bencés monostort alapított, amely a SaintGillesi apátságon keresztül a XVI. századig a magyar-francia kapcsolatok fontos központja lett. Azzal, hogy hiteles hellyé léptették elő, (1224-ben már az volt) a magyar írásbeliség legjelentősebb centruma volt pusztulásáig. (FÜSSY T, 1902. 56-59.) 1556ban került a török kezére. A monostor épületei, berendezése, kőfaragásai és más díszítései európai színvonalú művészi alkotásokkal ismertették meg a korabeli embert, de a műveknek magyar vonatkozásai is akadtak. Bencések telepedtek meg még Kaposfőn, Babócsán, pálosok Döröcskén, Mindszenten, Szerdahelyen, Nagyszakácsiban, Toldipusztán, (Pogány)Szentpéteren, Ágoston rendiek Szentlászlón, Sámsonban, Bőn, Koppányban, ferencesek kolostora 1320-tól működött Segesden, johannitáké Dadán, Csurgón (1217-től), Szent János rendiek tevékenykedtek Kereki várában. (KANYAR J., 1989. 62.) Szent István Koppány leveretése 11 5. Somogy vármegye címere 1498-tól.