Géger Melinda: Képzőművészeti élet Somogyban 1945–1990, 1998

A tüntetőtáblák legtöbb darabja a hatalom szemponjából semleges szöveggel volt ellátva, de néhányon olyan játékos feliratok szerepeltek, amelyek sértették a pártállami tekintélyt. Mielőtt még a hivatalos zsűri kiszállt volna, a helyi hatóságok lefűrészeltették a táblákat. Az üggyel kapcsolatban a Kulturális Minisztérium december 5-i ülésén foglalt állást: „a Kultu­rális Minisztérium egyetért a nagyatádiak döntésével, a Szövetségnek viszont le kell vonni a következtetéseket a szakmai színvonal biztosításában". 81 Dezső Lászlóné, a művelődési osz­tály vezetője az 1978. évi alkotóidény munkáját értékelő beszámolójában a következőkép­pen utalt a történtekre: „ Az itt készülő alkotások bármilyen kérdést feszegetnek, bármilyen áramlatot képviselnek, bármilyen problémakör köré csoportosulnak és bármilyen kísérle­tet szolgálnak, alapvetően azt kell megvalósítaniuk, hogy a jelen társadalmához és társadal­máról szóljanak. A gazdasági fejlesztés, építés ízlésformáló oldalának fokozottabban kell érvényesülni, úgy, hogy az párosuljon a népszerűtlenebbnek látszó, de szükséges korlátozó intézkedésekkel..." 82 Az alkotói szabadság kérdése ilyen élesen a következő években már nem bukkan fel Nagyatádon, noha a történéseknek a művészek között komoly visszhangja volt, és az óvatos helyi művészetpolitikában éveken keresztül éreztette hatását. A 80-as évekre, amikor a kultúrára fordított állami támogatás csökkent, a telep kon­cepciójának átgondolására késztette a telep vezetőit. A legsürgetőbb teendők között az elhelyezés problémájával kellett foglalkozni. Előrelépésként nyitottabb lehetőségeket kí­náltak az új nagyatádi közterekre meghirdetett pályázatok a Lektorátus bekapcsolásával, ugyanakkor elindult a parkrendezési tervek kidolgozása is az Iparművészeti Főiskola és a Kertészeti Egyetem közreműködésével. A felállított szobrok konzerválására az alkotótelep vezetősége mellett faipari kutatókból és szakemberekből álló kutatócsoport működött. A művek állagának megvédésére 1980-ban a telepvezető fa tartósító csoportot szervezett a Faipari Kutató Intézettel, a MÁV Fatelitő Vállalat és a Csurgói Faüzem bevonásával. Részben az elhelyezésekkel, részben a konzerválási problémákkal függ össze, hogy 1981­ben döntés született, amely kimondta, hogy a kísérleti alkotások számára nem tartják fönn tovább a helyet a parkban. A telep mellett, a vendégháztól nyugatra eső tsz-területet jelölte ki az alkotótelepi tanács tanulmányi területnek, ahová azok a művek kerültek, amelyeket selejtezésre szántak, mert technológiai szempontból nem bírták az idő pusztítását, és konzer­válásuk sem történt meg. Jobbára a konceptuális alkotások estek áldozatul a selejtezésnek. Itt pusztult el Jorge Dubon Tornyok című oszlopsora és Pauer táblaerdejének egy része is. 83 A 80-as évek első felében a Szövetség egyre inkább tapasztalható érdektelenségének ellensúlyozására több fiatal művészt is bevonnak a faszobrásztelep munkájába. így került egy-egy nyári idényre Orosz Péter, Varga Géza Ferenc és a Fiatal Képzőművészek Stúdió­jának széles köre Nagyatádra. A környezetépítő-téralakító gondolatok továbbfejlesztése érdekében 1983-ban pályázatot hirdetett meg számukra a Lektorátus a telepet határoló Malomárok fölé kerülő funkcionális fahíd plasztikai és szobrászati megvalósítására. A pályá­zatra 6 művész kapott meghívást, Berczeüer Rezső, Lóránt Zsuzsa, Pál Mihály, Mészáros Mihály, Paulikouits Iván és Samu Géza. A kiírásra 9 hídterv érkezett be, amely közül valamennyit megvalósításra érdemesnek tartott a Lektorátus. A művek megépítésére azon­ban ugyanúgy nem került sor, mint a következő év nagyszabású környezetépítő elgondolá­saira sem, amelyet 1985-ben Samu Géza és több stúdiós dolgozott ki. 84 Komplex tájszobrászati koncepciójukban élő fákból, mesterséges dombokból, emelvé­nyekből monumentális alkotások egész rendszerét tervezték meg. (A következő években többször is felvetődött a tájrendezés kapcsán e terv kivitelezése más elképzelések, így pl. Illés Gyula szobrokat növényzettel izoláló elgondolásai mellett. 85 A város vezetősége részé­56

Next

/
Oldalképek
Tartalom