Géger Melinda: Képzőművészeti élet Somogyban 1945–1990, 1998

га számítanak. A Szépműves Céh zárt körű testület volt, új tagokat az egyesület bírálóbizottságának véleménye alapján fogadhattak be, és feltétele egy megfelelő művészi színvonal elérése volt. Az egyesület mindössze két hónapig működött, ugyanis az alakulásával párhuzamosan szerveződő Képzőművészek Szabadszervezetének Somogyi Munkacsoportja magába olvasztotta. Nevéhez csupán egy kiállítási akció fűződik.

12 Képzőművészek Somogy Megyei Szabad Szervezete (1947-1953) A koalíciós idők művészeti szervezetei alaptevékenységükben szinte kivétel nélkül a szakmai érdekek érvényesítését fogalmazták meg, hiszen a háborúval megszűnt a művészet korábbi anyagi bázisa, a korábbi mecénások eltűntek, a vásárlások ritkák, gazdasági válság, hiánygazdaság, általános létbizonytalanság fenyeget, amely erősen sújtja a művésztársadalmat is. Pár kg gabonáért, lisztért, baromfiért festenek a művészek, és ez a jelenség az ország minden régiójában tapasztalható. A kilátások nem valami biztatóak: „ Az élet oly silány alapokon nyugszik ma, hogy számolni kell sok érték pusztulásával is, minek helyébe nem tudunk mást, hasonló értékűt tenni. De azért vagyunk mi művészek, akiknek az alkotáson túl társadalmi szerepük is van, íme ezt csináljuk, éppen szervezzük... "

13 A vidéki művésztársadalom sok tagját élteti hasonló remény, miközben napi létgondokkal küszködve megrendelők nélkül tengődtek az inflációs világban. Bizakodást csak az nyújtott, hogy hitük szerint a polgári demokrácia szilárd intézményeit teremtik meg. Úgy tűnt, a megújulást a nagyobb arányú összefogással létrejövő, országos szervezetek lesznek képesek megteremteni. 1945-48 között az Ideiglenes Kormány, majd a koalíciós idők kormányának tevékenységét az egyre erősödő ideológiai küzdelem határozta meg. E küzdelem a művészet kérdéseiben is éreztette hatását, és egyfajta vetületeként értelmezhető a korszak néhány - vidéken is nagy befolyású szervezete, mint pl. a Magyar Képzőművészek Egyesületének vagy a tradicionálisan polgári értékeket képviselő, nagy tekintélyű Szinnyei Merse Pál Társaság. A másik, megújuló oldalt a baloldali szakszervezeti támogatással megalakult Képzőm űuészek Szabad Szervezete képviseli. Ez utóbbi politikai előzménye a Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt által 1944 októberében lefektetett egységokmány arról, hogy Szabad Szakszervezetek Szövetsége név alatt a magyar munkásosztály egységes szakszervezetét kívánják megteremteni.

14 A háború befejeztével a Szabad Szakszervezet fokozatosan magába olvasztotta a különféle, eredetileg függetlenként indult szakmai egyesületeket, így a művészeti érdekképviseletet ellátó egyesületeket is. A Képzőművészek Szabad (Szak)szervezetének elismert rangú, progresszív törekvéseket képviselő művészek is tagjai voltak: a választmányban pl. jelentős befolyással bírt az Európai Iskola csoportja. Művészei komolyan hittek abban, hogy a jövő művészete az absztrakt és szürreális irányzatoké és a jövőbe mutató szocialista eszmeiség, illetve a legmodernebb stílusirányzatok szoros összefüggésben vannak. Az elnökségben nagyobb szerepet a Gresham-csoport művészei kaptak.

15 A Szabadszervezet a Művészeti Tanács felé javaslati joggal rendelkezett ösztöndíjak, segélyek, felszerelési eszközök osztása és a művészeti élet területén megfogalmazódó problémák ügyében.

16 A Szakszervezeti Tanács ideológiai aktivitásához viszonyítva a Szabad Szervezet működésére a megalakulást követő első években a szélsőségektől való tartózkodás jellemző. 17