Múzeumi Tájékoztató • Régészeti különszám, 1996
DR. HONTI SZILVIA: Leletmentő ásatások a tervezett M7-es autópálya nyomvonalán
LELETMENTŐ ÁSATÁSOK A TERVEZETT M7-ES AUTÓPÁLYA NYOMVONALÁN A legnagyobb leletmentő munkánk 1994 őszén és 1995 tavaszán a tervezett M7-es autópálya nyomvonalán történt. Két nagykiterjedésű lelőhelyen folyt nagyobb feltárás. Ordacsehi-Majorban Füle Piroska, Honti Szilvia és Bárdos Edith vezetésével a nyomvonal által érintett terület teljes feltárását végeztük. A legjelentősebb leletek itt a késő rézkori telepről kerültek elő, egy olyan időszakot képviselnek, melynek emlékeit eddig nem ismertünk megyénkből: a kostoláci kultúrát. Fontosak a korai bronzkor végén és a középső bronzkor elején földbekerült urnasírok is, ezek hamarosan közlésre kerülnek a Somogyi Múzeumok Közleményei legújabb kötetében. Az összesen 400 feltárt telepgödör közül sok a neolitikumba tartozik, szép leletanyagot tartalmaztak a kelta kori gödrök és kenyérsütő kemence és a római kori tapasztott aljú építmények is. Balatonboglár határában, a Berekre-dűlőben régóta, - de csak felszini leletekből és szondázó ásatásból - ismert lelőhelyen folyt a mentés: Honti Szilvia, Költő László és Németh Péter Gergely vezetésével. Az autópálya nyomvonala a szerencsére csak kisebb részét érinti, de így is többezer m 2 régészeti feltárása vált szükségessé, ennek mintegy 2/3-t végeztük el több, mint félezer telepgödör megmentésével. Különösen a terület keleti részén sűrűsödtek a régészeti jelenségek, itt a különböző korú telepgödröket egymásba ásva találtuk meg. Legfelül a római kenyérsütő kemence és a nagy, kelta házak voltak. Sajnos a legjelentősebb kelta lelet, egy igen jó állapotban fennmaradt edényégető kemence, az ásatás egyik hétvégi szünetében vandál pusztításnak esett áldozatul, így - bár magát a kemencét dokumentálni tudtuk - egyben való kiemelésére nem kerülhetett sor, pedig ez lehetett volna az ásatás anyagából rendezett kiállítás egyik különleges, egyedi darabja. A következő korszakot a korai vaskor (Hallstatt kultúra) különlegesen nagyméretű tároló vermei, földbeásott műhelyei képviselik. Ezek között 5x5 m-es, négyszögletes, 1-2 m mély, részben tapasztott aljú építmények is voltak, többen nagyszámú, félig kiégett hálónehezéket találtunk, sok edénytöredékkel együtt. Különlegesen szépek az ebbe a korszakba tartozó faragott vagy áttört csont díszek, nyélborítások, veretek. 36
