Évezredek üzenete a láp világából, 1996

124 Költő László - Müller Róbert - Szentpéteri József- Szőke Béla Miklós két felső-ausztriai birtokát adományozta a regensburgi Szt. Emmeram templomnak. 861-ben pedig már mint a zalai grófság új ura {comes de sclavis) adta a freisingi Mária templomnak a Pilozsvve (= Balaton) melletti Wampaldi villát szőlőjével, rétjével és erdejével együtt. 865 karácsonyát Kocel várában ünnepelte Adalwin érsek. A következő napon Wittimar templomát szentelte fel Szt. István első vértanú tiszteletére, majd január elsején OrtahutíkX, Chezilo birtokán Szt. Mihály arkangyal, 13-án Weridéhen Szt. Pál apostol, 15-én Spizzunbm Szt. Margaréta szúz tiszteletére, majd pedig Termpehrc és Fizkere helyeken szentelt templomot. Ugyanezen évben még egyszer visszatért az érsek és további hat helyen szentelt templomokat és nevezett ki hozzájuk papokat. A felhőtlennek látszó jó viszony Salzburg és Mosaburg/Zalavár között 866-ban romlott meg. Ekkor érkezett ugyanis tanítványaival együtt Kocel udvarába Konstantin (Cyrill) és Method, akik 863-ban Rasztiszláv hívására Bizáncból érkeztek Morvaföldre és azóta komoly egyházszervező és térítő tevékenységet fejtettek ki. Kocel tisztelettel fogadta őket, 50 tanítványt adott melléjük (köztük feltehetően du(d)leb-szláv leszármazottakat is - ld. az „Avar kor" fejezetet), s maga is megtanulta a szláv írást. Itt, Kocelnél érte a térítő testvéreket I. Miklós pápa meghívása, hogy menjenek Rómába. 867 végére meg is érkeztek a Szent Városba, ahol azonban már az időközben elhunyt pápa utódja, II. Adorján (867-872) fogadta őket. Az új pápa elődjéhez hasonlóan a Szentszék mindenek feletti fennhatóságát hirdető eszméjének híve, s ennek támogatására megnyerte a testvérpárt is. De Konstantin hamarosan súlyosan megbetegedett s 869 elején meg is halt. Method szerzetesi magányba zárkózva a visszavonulás gondolatát fontolgatta, s ezzel Róma tervei, Kocel és Rasztiszláv reményei egy önálló pannon püspökségre kútba esni látszottak. Kocel sürgető kérése mégis megértésre talált, Method a pápa küldötteként (legátus) tért vissza Mosaburgba. Kocel azonban nem elégedett meg Method jogkörével, hiszen ezzel esperese, Richpald is bírt, s 20 nemes kíséretében visszaküldte Methódot azzal, hogy a pápa nevezze ki őt püspökké. A pápát időközben érzékeny csapás érte: a bolgárok, akik korábban szintén Rómához fordultak támogatásért, hogy saját püspökségeket hozhassanak létre, a Szentszék habozását látva Konstantinápolyhoz fordultak, amely azonnal kapott az alkalmon: a patriarcha érsekké nevezte ki Józsefet, alája pedig tíz püspökséget rendelt. A pápa is feladta hát óvatosságát, 870-ben Methódot Sirmium érsekévé, Pannónia egyházfejedelmévé tette (remélve, hogy így talán még nem késő a bolgárokat is Rómához való átpártolásra bírni). Method előbb Mosaburgba tért vissza - ahonnan Richpald, végképp reménytelennek látva helyzetét, anyaegyházához Salzburgba távozott -, majd tovább utazott a morvákhoz. Közben III. (Kövér) Károly frank király sereggel indult a hűtlenné vált Rasztiszláv ellen, s bár nem ért el hadi sikert, Karlmann védnökségével mégis Rasztiszláv unokaöccsét, Szvatoplukot (Zwentibald) tette a morvák fejedelmévé. Ebbe a helyzetbe érkezett vissza Method, akit az érdekeikben mélyen megsértett salzburgiak elfogtak, a regensburgi zsinat elé állítottak és két és fél évig fogva tartottak. Ekkor született írás a Német Lajos informálására szerkesztett Conversio Bagoariorum et Carantanorum (A bajorok és karantánok megtéréséről), melyben a célszerűen összeállított tények és adatok felsorakoztatásával a lehető legteljesebb és -meggyőzőbb módon igyekeztek Salzburgnak a térségben addig kivívott jogait bizonyítani. Ez az írásos emlék máig a legbőségesebb forrás a korszak történeti eseményeiről, Pannónia és az Oriens múltjának e szeletéről. A pápa és a bajor egyház közötti vitára végül is a forchheimi béke (874) tett pontot. Method megtarthatta ugyan rangját, de csak Morvaországba térhetett vissza, Pannónia és Kocel grófsága újra a salzburgiak fennhatósága alá került. S hogy Method hatáskörét még tovább csökkentsék, Nyitrára Wichinget, egy Passauból jött papot tettek meg püspöknek. Method mindinkább elszigetelődött, 885-ben bekövetkezett halála után pedig tanítványai, miután az új pápa a szláv liturgiát is betiltotta, kénytelenek voltak Morvaföldről távozni, s csak délen a szerbeknél és bolgároknál, Ochridban és Preszlavban leltek menedékre. Kocel viszonylag sértetlenül úszta meg a Methódközjátékot. Valószínűleg eléggé ügyesen egyensúlyozott a hűség-hűtlenség határán, s míg egyik oldalról az önálló püspökség eszméjét támogatta, más oldalról fokozottan biztosíthatta a keleti frank uralkodót hozzá való feltétlen hűségéről. Másként aligha kerülhette volna el, hogy a frank seregek ellene is felvonuljanak, s erővel mozdítsák el posztjáról. 873-ban még levelet váltott VIII. János pápával, a házasságtöréssel kapcsolatos véleményéről faggatta. Feltehetően hamarosan ezt követően halt meg, mivel egy 876-880 között készült adománylevélben már arról olvashatni, hogy egy bizonyos Gundbato diaconus Quartinaha nevű birtokát a regensburgi Szt. Emmeram templomnak adta, amelytől cserében azokat a Rábánál lévő birtokokat kapta, melyeket korábban Kocel dux lelki üdvéért adományozott a nevezett egyháznak. Kocel halála után Mosaburg/Zalavár jelentősége aláhanyatlott. Feltételezik ugyan, hogy utóda bizonyos Chozvin comes lett, akinek templomát 874-ben Diotmar (Theotmar) salzburgi érsek szentelte fel Petowaban (Ptuj, Pettau), Kocel területét pedig Karintiához csatolták. A comes neve azonban egyetlen más iratban, s Pribina vagy Kocel kíséretének tagjai sorában sem szerepel, miként semmilyen más módon sem említik Mosaburg vonatkozásában. Ezért az az - akár véletlen - egybeesés, miszerint Petowaban Pribina és Kocel is birtokos volt, még nem elegendő érv amellett, hogy egy későbbi időben itt említett birtokos comest akár Pribina családja-