Évezredek üzenete a láp világából, 1996

24 Bánffy Eszter - Bondár Mária - M. Virág Zsuzsanna A TŰZDELT BARÁZDÁS DÍSZŰ KERÁMIA KULTÚRÁJA (FURCHENSTICH KERÁMIA) Az új, a Dunántúl területét északi, nyugati és déli irányban is meghaladó, ezúttal közép-európai eredetű kultúra edényművességének fő jellegzetessége, a gyakran mészbetéttel is hangsúlyozott, ún. tűzdelt barázdás díszítés lett. Az anyagi kultúra gyökeres átalakulását az újfajta egy fülű korsók, fazekak, alacsony bögrék megjelenése is tükrözi. Az edényművességben kimutatható jellegzetességek mellett, a kultúra közép-európai eredetét, az önálló alpi fémművesség kibontakozása is hangsúlyozza. Az Alpok előterében több lelőhelyen is felfedezhető, kialakuló rézfeldolgozás legkorábbi hiteles dunántúli bizonyítéka (Zalavár-Mekenye, 75.1h.) a Kis-Balaton vidékén került napvilágra. A Furchenstich kerámia fémművességének közép-európai kapcsolataival tovább folytatódott az a Balaton-Lasinja-kultúra idején megindult folyamat, mely a dunántúli metallurgia kelet-kárpátitól elkülönülő fejlődéséhez vezetett. A Furchenstich kerámia kultúrájának települési körülményeit, gazdálkodásának jellegét még nem ismerjük eléggé. Úgy tűnik, az anyagi kultúra megváltozásán túlmenően, a telepek száma és intenzitása is visszaesett a megelőző időszakhoz képest. Ez a kép mutatkozik a KisBalaton térségében is, ahol a telepeket a magasabb dombhátakon találjuk. (Zalavár-Mekenye, 75.lh.; Balatonmagyaród-Hídvégpuszta, Déli rév, 113.1h.) Térségünkből csak gödrök ismertek, míg egyéb dunántúli telepekről kisméretű, földbe mélyített házakról tesznek említést. A kultúra temetőit nem ismerjük, a Kis-Balaton vidékén egyetlen temetkezésről sem tudunk. Az eddig megismert néhány magányos sírlelet alapján, a csontvázas és hamvasztásos temetkezés egyidejű szokására gondolhatunk. A középső rézkor harmadik, befejező szakaszában, az anyagi kultúra újabb, ezúttal fokozatos változása figyelhető meg. Az edényművességben a tűzdelt barázdás díszítés elenyészővé válik, helyette a mészbetéttel erőteljesen hangsúlyozott, kimetszett díszítés lett uralkodóvá. Változnak az edényformák is, tölcséres nyakú, erősen profilait tálak jelennek meg, feltűnnek a szalagfülű korsók és az alagútfülű edények, melyek már a késő rézkori badeni kultúra legkorábbi, ún. bolerázi csoportjának kialakulását vetítik előre. A középső rézkor végén megjelenő új jellegzetességek, a Dunántúlon túlmenően, KeletMagyarországon és Szlovákiában is feltűnnek, jelezve azt a bonyolult integrálódási folyamatot, mely a badeni kultúra kialakulásához vezetett. A Protoboleráz időszak jelenleg ismert, legnyugatabb5. kép: Öntőtégely töredéke 2-3 Rézékszerek 4-5 Tűzdelt barázdás díszű korsók Furchenstich kerámia kultúrája (Zalavár-Mekenye 75. lh.) ra fekvő lelőhelyei a Kis-Balaton vidékén kerültek elő. (Keszthely-Fenékpuszta, Vasúti őrház, 28.1h.; KeszthelyHalászrét, 35.lh.) Az egyik lelőhely jelentőségét egy máig egyedülálló épület maradványának előkerülése is kiemeli. A nagyméretű, különleges alakú építménynek kultikus, vagy közösségi jelentősége lehetett, melyet a belőle előkerült tengeri csigából készült kürt és a kemencék mellett talált, megpörkölődött emberi koponyák előkerülése is hangsúlyoz. (Keszthely-Halászrét, 35.1h.) A Protoboleráz időszak még viszonylag új fogalom a rézkor történetében. Újabb adatok szükségesek még ahhoz, hogy a leletanyag jellegzetességeinek körvonalazásán túllépve, a korszak települési jellegzetességeit és gazdálkodásának jellegét körvonalazhassuk. A PROTOBOLERÁZ HORIZONT