Évezredek üzenete a láp világából, 1996

A királyi hadiút mentén 157 a Balatontól délre. 1600-ban azonban a török fősereg vonult fel Ibrahim nagyvezér vezetésével a védelem kulcsa, Kanizsa ellen. A várban ekkor már zömében idegen zsoldos őrség volt, Georg Paradeiser parancsnoksága alatt. A védők két hónapos ostrom után, a felmentési kísérlet kudarcát látva átadták a várat a törököknek. A következő évben (1601) Ferdinánd, stájer főherceg itáliai csapatokkal megerősített serege kísérletet tett a visszafoglalásra. A mocsarakkal övezett erős vár alatt azonban kudarcot vallottak, Kanizsa a török legnyugatibb bástyája maradt. Körülötte a törökök új tartományt szerveznek, a kanizsai pasa a Dél-Dunántúl parancsnoka lesz. Ugyanekkor a törökök elfoglalják a komári várat is, bár az 160l-es év egyetlen sikereként Ferdinánd seregei ezt visszafoglalják. 77. kép: Részlet Georg Keller: Kanizsa 1600. évi feladását ábrázoló metszetről Megindul az új, immár harmadik védelmi vonal kiépítése, amely a „Kanizsa elleni főkapitányság" nevet kapja. A várlánc a Mura-Kerka-Zala folyók mocsaras völgyeire támaszkodik és félkör alakban, mint egy zsák veszi körül Kanizsát. A zsák egyik szája a komári vár (130.1h.), amelyet gyors ütembén erősítenek, mivel egyedül innen lehet a török utánpótlás vonalait ellenőrizni. Itt épül ki a felderítés központja, amely folyamatosan küldi jelentéseit a török mozgolódásáról. A kanizsai törökök mindent elkövettek elszigetelésére, megsemmisítik a vár mögötti falvakat, Magyaródot és Kolont, valamint Hídvéget (131.,125., 186.1h.). Zalavár (85.1h.) ennek a főkapitányságnak a része, őrsége ellenőrzi a Zala folyó átkelőjét Hídvégnél (113., 72.lh.), amely az egyetlen öszszeköttetést biztosítja Komár felé. A keszthelyi vár (40.lh.) a Balaton mögötti várakkal együtt már Győrhöz tartozott. A török hosszú távra rendezkedett be Kanizsán. A várőrség jelentős része a török szolgálatába állt délszláv katona volt, kitűnően beszélt - levelei tanúsága szerint írt is - magyarul, s mint a török történetíró Evlia Cselebi írja, viselete is inkább magyar volt, mint török. így aztán nem csoda, hogy a legveszedelmesebbnek tartott török helyőrség volt a végeken, amely percnyi nyugtot sem hagyott a sokkal kisebb létszámú magyar várőrségeknek. Az 1660-as években gróf Zrínyi Miklós, a 17. század egyik legnagyobb magyar gondolkodója, költő és hadvezér, akinek birtokai a Mura vidékén voltak, felismerte a török birodalom gyöngülését. Kanizsa hátában, a Mura mellett, új erődítményt emelt (Új-Zrínyivár), amellyel elzárta a török utánpótlás vonalát, majd igazának bizonyítására 1664 januárjában német birodalmi csapatokkal együtt téli, addig soha nem próbált viszonyok között betört a török hátországba. Julius Hohenlohe gróf a rajnai szövetség csapataival, Walter Leslie gróf a német birodalmi csapatokkal Zrínyi irányításával a Dunáig nyomult, és elfoglalta a kanizsai vár hátát biztosító kisebb török várakat. Zrínyi a sikerre azzal szerette volna feltenni a koronát, hogy elérte, április 28-án a szövetségesek kezdjék meg a kanizsai vár ostromát. Az irigykedő osztrák hadvezetés azonban nem adta meg a kellő támogatást, és a nagyvezír felmentő serege elől vissza kellett vonulniuk. Elesett Komár és Zrínyi Mura parti erődje is. A Bécs felé induló törököket csak a Rábánál, a Szentgotthárd és Heiligenkreuz közötti ütközetben sikerült megállítani. A győztes csatát a szégyenletes vasvári békekötés követte. Ebben rögzítették, hogy a Kanizsát fenyegető TComárt, melyet a török fölrobbantott (130.1h.) és Zrínyi várát (Új-Zrínyivár) nem építhetik újjá. A védelmi vonal viszszahúzódott a Zala folyó - Balaton vonaláig, és legdélibb pontja Zalavár és Keszthely maradt (40. és 85.1h.). A törökök jól megerődítették a kezükön maradt Kanizsát, így, miután 1686-ban az egész Európából összesereglett Szent Liga hadserege Lotharingiai Károly herceg vezetésével visszavette Buda várát, majd felszabadította a Dunántúl nagyrészét, Kanizsát nem vették ostrom alá. 1688-ban a Dunántúlon Kanizsa kivételével megszűnt a török uralom. Elfoglalták Székesfehérvár és Szigetvár erődítményeit, és bevették Belgrádot is. A többszáz kilométerrel az új határ mögött maradt kanizsai várat csak 1689 januárjában veszik ostromzár alá, és csak 1690. április 13-án sikerül gróf Batthyány Ádám csapatainak a