Évezredek üzenete a láp világából, 1996

158 Vándor László kiéheztetett törököket a megadásra rábírni, akkor is szabad elvonulás feltételével. A hosszú ostromzár betetézte a vidék pusztulását, a megmaradt falvak is kiürültek. A felszabadított Balaton vidék felégetve és elpusztítva érte meg a 18. század kezdetét. Az egykori várak szerepe megszűnt. A katonákat elbocsájtották. A 18. század elején a Habsburg uralommal szemben egyre fokozódott a magyarok ellenállása. 1702-ben I. Lipót császár, attól való félelmében, hogy netalán az egykori végvárak a lázadás bázisaivá válnak, elrendelte azok lerombolását. így, mikorra II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezetésével valóban kirobbant a felkelés, a Balaton vidék várai és Kanizsa is már romokban hevertek. Az esztelen rombolás nem kímélte a Szent István által alapított zalavári apátságot sem (85.lh.), amelyet felrobbantottak, köveit elhordták, alapfalait kibányászták. Mikor a 18. században megindult a betelepedés a vidékre, Keszthely kivételével csak néhány templomromjelezte az egykori falvak helyét. L előh elyka taszter: 50. ALSÓPÁHOK - KÁTYÁNHEGY. Az ún. Ótemetőben feltárt félköríves apszisú, egyhajós templom. Körülötte középkori település felszíni nyomai. A templom a középkori Hosszú- vagy Bőrpáh falu Szt.Margit tiszteletére szentelt templomával azonos. Első" említése 1369, elpusztult 1788. A falut 1324ben említik először. Szántó I. ásatása 1948. (MRT 1/13) 55. ALSÓPÁHOK - NEMESBOLDOGASSZONYFA. Házépítéskor középkori templom alapfalait és melléklet nélküli sírokat találtak. A templom a középkori Boldogasszony-Páh Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomával azonos. Első említése 1369, elpusztult 1763 után. A falut 1354-ben említik először. (MRT 1/18, 1/19) 113. В ALATONMAGY ARÓD - HÍD VÉGPUSZTA. 1011. századi temető, 12-13. századi vasolvasztó műhely munkagödre, telepobjektumok. Középkori útnyom. Késő középkori kemence. Késő középkori falu felszíni nyomai. A középkori Szentiván faluval azonos. (Horváth L. - Szőke B. M. - Vándor L. ásatása 1981-1987.) A falu 1335-ben, Keresztelő Szent János tiszteletére emelt egyházát 1430-ban említik. A 16. században emelt, az átkelőt védő kis erődítmény helyét a gátépítéshez nyitott földnyerőhely semmisítette meg. (Kis-Balaton 4.1h.) 114. BALATONMAGYARÓD KÁNYAVÁRI-SZIGET. Laza szerkezetű Árpád-kori település, földbe mélyített ház, kemence, melléklet nélküli sírok, 1516. századi kemence. Horváth L. - Marx M. ásatása. (Kis-Balaton 5.1h.) 115. BALATONMAGYARÓD - KISKÁNYAVÁR. 10. századi település. Földbe mélyített házak és tárolóvermek. Az egyik házban dobókockajáték-készlet (asztrogolosz). Árpád-kori (12-13. század) vermek és kút. Horváth L. ásatása. (Kis-Balaton 6.1h.) 125. BALATONMAGYARÓD - KOLON. A Felső-Koloni dűlőben 10-11. századi soros temető feltárt sírja. Az Alsó Koloni dűlőben 10-13. századi telepobjektumok (vermek, kovácsműhely). Nagykiterjedésű késő középkori telep felszíni nyomai. Feltárt 15-16. századi melléképület. Középkori téglatemplom és temető. Kolon all. században várispánsági székhely. Első említése 1009. Később falu, majd 1494ben mezőváros. Templomát 1327-ben említik először, 1570-es években erőddé alakítják. A török alatt teljesen elpusztul. Cs.Sós Á. ásatása 1970-71. Szőke B. M. - Vándor L. ásatása 1985-1992. 186. BALATONMAGYARÓD - PUSZTASZENTEGYHÁZ. Középkori település felszíni nyomai. A falutól K-re Árpád-kori fatemplom helyén emelt gótikus kápolna, körülötte temető. 11-12. századi és késő középkori telepjelenségek. Magyarod falu 1327-ben szerepel először plébánosának említésével. A feltárt templom azonban a falun kívül 1482-ben említett Boldogságos Szűz kápolnával azonos. Szőke В. M.Vándor L. ásatása 1985-86. 160. BALATONSZENTGYÖRGY - ÚJ UTCA (KENDERFÖLDI RÉTEK-DŰLŐ). Árpád-kori (12-13.sz.) és késő középkori (15-ló.sz.) telepanyag került itt elő, amely a középkori Besenyő, későbbi nevén Balatonszentgyörgy faluval azonosítható. A falu a Tűrje nemzetség korai birtoka, amely 1335-ben a falut a türjei prépostságnak adományozza. Sági K. - Horváth L. (1968) leletmentése. 177. BALATONSZENTGYÖRGY - KOCSMAHÁZIDÜLŐ I. Árpád-kori gödrök és kemencék kerültek itt elő. Aradi Cs. (1989) leletmentése. 71. ESZTERGÁLYHORVÁTI - HUSZÁRVÁR. Árpádkori egyenes apszisú templom feltárt alapfalai, körülötte temető. Árpád-kori gödrök. A lelőhely a középkori Báránd faluval azonos, amelyet 1335-ben említenek először, plébánosáról 1413-ban van szó. Cs.Sós Á. ásatása 1982-84. (Kis-Balaton 11 .lh.) 56. FELSŐPÁHOK - R.K. TEMPLOM. Középkori sírok. A templomot 1872-ben emelték a régi helyén. A település a középkorban Fel- vagy Németpáh, melyet Szent Kereszt tiszteletére emelt templomával együtt