Horváth János: Rippl-Rónai emlékkönyv, 1995

RIPPL-RÓNAI, A FESTŐK „SZINDBÁDJA" Rippl-Rónai képeinek tárlatán a legszembetűnőbb az a példátlanul változatos összkép, amelyet a festői korszakok, stílusok különfélesége nyújt. Egy embertől annyiféle látásmód — mindegyik külön világ — a magyar festészetben egyedülálló jelenség. A korszakok szerinti csoportosítás négy fő jellemző részt különböztet meg annak alapján, hogy a művész tevékenysége hely és idő szerint hová kötődött. így beszélhetünk franciaországi, avagy fekete korszakról, azután első kaposvári, avagy az enteriőr korszakról, harmadikként a második kaposvári, illetve kukoricás-képek korszakáról s végül a budapesti arcképek, avagy a pasztell korszakról. Az életmű mindösszesen 3.330 db alkotása azonban nem helyezhető el a négy felosztás valamelyikében. Fontos előzményt és átmenetet képviselő periódusokat is meg lehet különböztetni. Időrendben haladva először születtek az akadémia előtti zsengék: arcképek, másolatok, kis zsánerképek 1880-1884 között. A müncheni akadémia idejéről szénnel rajzolt tanulmányfejek, egy nagy férfiakt s rézkarcok maradtak fenn. 1887-1890ig készültek a munkácsys festmények. Erre következett párizsi stílusújításokba történt bekapcsolódása immár megkülönböztetett Rónai képszignálással. Ezen a bő tízéves perióduson belül rengeteg tagolódás lelhető fel. Rippl-Rónai, mint a festészet Szindbádja, oly szellemi éhséggel falta egyes, általa megkedvelt nagy mester vagy a fiatal nabis-festők képalkotó eljárásait, hogy a példaképek neveinek felsorolásával tudunk differenciálni. — Whistler, Besnard, Carrière, Toulouse Lautrec, Maurice Denis, Vuillard, Ranson hatásai tettenérhetők. Ám nem eshetünk abba a túlzó megítélésbe, amelybe Pewny Denise francia művészettörténésznő, aki csak az utánzót látta Rippl-ben, s nem ismerte fel zseniális asszimiláló erejét. Rippl-Rónai korszakos érdemei nem merültek ki abban, hogy szakított a hazai hagyományokkal és franciás lett. Képes volt még arra a forradalmi jelentőségű tettre is, hogy Magyarországon meghonosította és sikerre vitte az új stílust. A felosztást folytatva, különválasztódnak az 1899-ben Maillol dél-franciaországi otthonában, Banyuls-sur-Merben festett képek. Van egy kis Ostendéhez köthető pasztellcsokor. Nyugtalan utazgatásai közepette Ödön öccsénél Somogyaszalón is születtek jellegzetesnek mondható képek. A Moszkvába vitt és jól eladott képek árából tudott Kaposváron, a Fő utcában, szüleinek közelében egy kis házat vásárolni. Ott festette az enteriőr-képeket. Dekoratív arcképek vezetik fel az újítószándékát. A mozaikszerű ecsethasználattal festett kukoricás képek a Róma villához köthetők. Időközben mindig készültek beskatulyázahatatlan arcképek, pasztellek. Rippl-Rónai utolsó, hanyatló éveit a sikereinek gyümölcsét élvezve élte meg. A téli hónapokat budapesti műtermében töltve olyan pasztellarcképeket készített, melyekért hálás a utókor. Babits, Szabó Lőrinc, Móricz Zsigmond portréin túl tetszelegni akaró pesti asszonyok, lányok is modellt ültek neki. A sokféle Rippl-Rónai képeken — bármily hihetetlenül is hangzik — átsüt egy hitelesítő karakter, amely csakis az ő sajátja, így az elegáns, nagyvonalú rajzi biztonsága; rafinált kiadagoltság, már-már ínyencség a színösszetételekben; s az ecsetkezelés és a pasztelldörzsölés fölényesen finom lomhasága összetéveszthetetlen másokéval. Ha az olvasmánynak fárasztó elemzés helyett valami vonzóbb módját keresnénk Rippl-Rónai titkának megfejtésére, otthonának szellemiségében, az őt jellemző állandó tényezőben, intim létkörülményében lelünk inspiráló hatásokat. A Róma-villa mai látogatói aligha vonhatják ki magukat a máig fennmaradt művészotthon szellemiségének hatása alól. A nem túl zsúfolt szobák régi bútorai Rippl-Rónai művészi vilá-