Horváth János: Kunffy Lajos, 1993

vargái birtokára, és elmerült a kis falu életének, embereinek festésében. Palettája egyre színesebb, világosabb lett. 1900-ban Budapestre költözött, mert megtetszett neki a fővároü felpezsdült művészi atmoszférája. Ekkor történt, hogy a parlamentben Berzeviczy Albert ingerült kirohanást intézett az új művészeti irányzatok ellen. Kunffy Lajos „Reflexiót" jelentetett meg erre a „Műcsarnok" című szaklapban. Éles logikával védelmezte a modern művészet szabadságát a korszellem nevében: ... „Minden kornak olyan a művészete, amilyent megérdemel... Lehetnek a mai művészetnek tévedései, amelyek azonban a társadalomban találják meg gyökerüket... Társadalmi elemeink között éppen a művészek gárdája az, amely nem tagadja meg önmagát, és bátran küzd az igazságért..." Ez az írása, amelyből az iméntiek csak kiragadott szilánkok, programadója lehetett a századelőn megújuló magyar művészeti életnek. Kunffyt 31 éves korára ideális, magaí rendű eszmék vezérelték. 1901-ben feleségül vette a szép és művelt Tiller Ellát. A művészeti élményekben gazdag olaszországi nászútjuk után Párizsban telepedtek le. Itt született fiúgyermekük 1902-ben. A családi közegben, valamint a francia tengerparton festett képeirek a Salon d'

Automne-ban volt a legjobb fogadiatása. Ez a művészeti egyesület zsűrimentes tagjává választotta. A kultúrdiplomáciában is sikeresnek bizonyult Kunffy. Egy kortárs amerikai és francia festészeti kiállítás megszervezésével bízta meg őt a budapesti Képzőművészeti Társulat. A francia fél ezt a munkáját a becsületrend adományozásával jutalmazta. Legjobb képeit az otthon töltött nyarak során festette. A somogytúri ezerholdas birtokot 1905-ben kapta meg ALVÓ NŐ (A művész felesége) 1901. kat. 9. apjától. A rajta álló nemesi kúriát még a nagyapja, a tatai születésű Kunfi Simon vásárolta a Bosnyák családtól. Tipikus példája a régi „táblabíró-világ" falusi nemesi építkezéseinek. Az oszlopos nyitott részt már a festő toldotta hozzá stílushűen. A gazdálkodást eleinte Károly nevű öccse irányította, aki Halléban szerzett nagy szakképzettségével tovább növelte a Kunffyak birtokait. Somogytúron fedezte fel a művész a képi világát megújító nagy hajú, sötét arcbőrű, tarka ruhás cigányokat. Az egzotikus hatás, amely a cigányok életmódja és külsőségei révén Kunffy festészetében megjelent, Párizsban nagy népszerűséget hozott részére, 1906-ban kezdte el a „Gyermektemetés" című főművét. A nagyméretű életképet számos tanulmány és vázlat