Laczkó András: Gábor Andor emlékezete, 1986

кег bátorító ösztönzésére egyre jobban kiszélesítette működési területét, és igazán gazdag skálájú dizőznek bizonyult, aki talán legjobban közelítette meg Medgyaszay Vilma művészetét." Gábor Andorral a tízes évek elején ismerkedett meg, s 1919-ben lett a felesége. Kapcsolatukra az jellemző, hogy munkatársak voltak, barátok, együtt teremtettek új műfajt a magyar kabarészínpadokon, világszemléletükben is sok volt a hasonlóság. Vidor Ferike elszegényedett, sokgyermekes családból küzdötte fel magát csupán tehetségével színésznővé, s miközben színiiskolákba járt, megismerte a kemény munkát, az éhezést is sokszor neki kellett egész családját eltartania - és a szegénysorsú "ingyenes" növendékeknek kijáró megaláztatást (2.) Ösztönösen állt oda, ahová Gábor Andor tudatosan, a szegények, az elnyomottak oldalára. Az emigrációban mégis fokozatosan távolodnak, idegenednek egymástól. Vidor Ferike az első bécsi években sokat betegeskedik, többször kezelik szanatóriumokban, főleg a csehországi Franzensbadban, majd a színpad hívja, rendeli el otthonról. A Felvidéken és Kárpátalján turnézik magyar társulatokkal, majd bécsi kabarékban (Max und Moritz, Nachtlicht) lép fel több-kevesebb sikerrel. Gábor Andor hozzá írott levelei 1920 és 1924 tavasza között jobbára ezekből az alkalmakból kelet keztek, s tele vannak hétköznapi életük, a magánélet aprócseprő eseményeivel, visszatérő gondjaival, kedvteléseivel, megszokott rendjével. Találkozásokról, kapcsolatokról számolnak be, emberek, barátok ironikus vagy szeretetteljes jellemzését, miniportréját adják. A leggyakrabban előforduló nevek: Reinitz Béla - ő főként "Macska" becenéven szerepel -, a Bölöni házaspár, Lengyel Gyula és felesége, Németh Andor, Békessy Imre, Hatvanyne 126