Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980
M. Kerékgyártó Adrien: A somogyi vászonöltözet „egy pár” ruhái (a vászoning, -pendely, -gatya típusai és elterjedésük)
vei tetézve hordtak. Dologténap a férfiak komisz gatyában dolgoztak. A visszaemlékezés szerint „régente nem ijjen kurta gatyák vótak", hanem hosszú vastagok, vászonból. A redes, rojtos, szedett gatya pamutos vászonból épp úgy a gyegyruhához tartozott, mint a somogyi községekben. 96 A Nagykónyival nyugaton határos Értény szintén Tolnához tartozik, de azért a divatos puffándlit az értényiek közvetítésével vették át a bedegiek. Az értényiek még az 1960-as években is viseletben jártak. Az Érténytől, Bedegtől északra fekvő Iregszemcse igen idős asszonyai még jól emlékeznek a kantáros péntőre, aminek igen széles mejje volt. A Nagykónyitól délre fekvő tolna Szakályon éppen úgy viselték a mejjes pintőt, mint a többi Kapóstól északra fekvő községben. 97 A szomszédos Kurdon svábok, magyarok együtt éltek, de a hosszúinget csak a svábok viselték, a magyarok sohasem. A kurdi magyarok a szűkinget hordták péntöllel; ünnepre meg a vállbaráncolt bőujjút. 98 A Tab melletti Kányán éppen úgy hímzett inget viseltek, mint a többi Karád környéki községben. A Somogy nyugati felén fekvő községekről a mi szempontjainkból felhasználható leírást keveset találunk. A Balatonhoz közel eső Nagyberek horvát eredetű községeinek női szűkujjú és nyakbaráncolt ingeivel egy előző dolgozatunkban foglalkoztunk, 99 most csak annyit jegyzünk meg pótlólag, hogy az itteni férfiak hordtak rödös gatyát és munkanapra komisz, keskeny vagy debellás gatyát. 100 A környező pásztornép ezt a köznapi gatyát lóganéjjal kente, zsíros kezét beletörölte, úgyannyira, hogy a végén majdnem vízhatlanná vált. 101 Csáky Elek 80 év előtti ismertetésében azt emelte ki, hogy itt a férfiak télen-nyáron egy szál gatyában jártak. Megemlékezik az itteni nők 5-6 kikeményített alsószoknyájáról s a felsőszoknyához illő leves (rékli fajta) viseletéről, amit főként hidegben vettek magukra; melegben a bodros ujjú ing volt divatban. 102 Ennek szabása már nem volt hagyományos, anyagban pedig csak gyári vékony szövetet vettek hozzá. Gyüjtőutunk során (1975) még mutattak ilyet. Somogyjádon zsiros és szedett gatyát ismertek és vászon ümögöt, de mát régen levetették. 103 Magyaregresen 1914 után már csak az igen öreg emberek húzták fel a gatyát. 104 Marcaliban és általában a Zalával határos községekben - Csákány, Somogysámson, Nikla - a nők péntőt, péntölt szintén csak az I. világháborúig viseltek. Segesden a fonás-szövést a 40-es években hagyták el. Az idősebbek még az 1960-as években is hordtak vászonruhát: szűkujjú vállfoltos, pálhás inget és kétféle péntőt. (A bikla kifejezést nem használták.) 105 Somogyszobon 106 az 1887-ben született Kisgyura Erzsébet visszaemlékezése szerint az 1904-ben tartott lakodalma idején még javában viselték a lön és kendervászon ruhát: a feszesujjú üngöt és a len vagy virágos kenderfonalból szőtt vászonból való, ráncolt, elején szálonszedett díszítésű, keresztpántos bokrosujjú ümögöt, meg a pöndölöket. A pöndöl ráncait lénzöbe fogták. Csak a férfiak ingén volt vállfolt, csak azon varrtak ki likacsos hímzést a kézelőre, ümög lénzölére. Az adatközlő édesanyját 1914 táján temették el még tiszta fehérben, 97
