Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Boross Marietta: Szántódpuszta (Egy Somogy megyei nagybirtok majorsági épületei és épülettervei a XVIII. és XIX. századból

A majorság többi épületeinek részben a falkutatásai, részben a kiviteli tervei készültek el. A puszta helyreállításának hatalmas munkáját a Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala tartja kézben. A műemléki, építészeti vonatkozású kutatásokat és terveket a VÁTI, személy szerint Ágostházi László, a néprajzi jellegű kutatásokat e sorok írója végzi. De meg kell mondani azt is, hogy minden cikk, tanulmány, épületfelmérés, életmód és kultúra kutatás, amit a pusztán, vagy a volt uradalmi cselédek körében végeznek a további helyreállítási munkáknál, a puszta értékelésénél jelentenek hatalmas segítséget. Államunk ma a népi, gazdaságtörténeti értékeinket, építészeti emlékeinket is fokozott gondosságban és megbecsülésben részesíti, lehetőséget adva arra, hogy hatalmas anyagi ráfordítással mentsük át az utókornak az elmúlt évszázadokat bemutató emlékeket. Szántódpuszta a magyar agrárfejlődés egyik beszédes dokumentuma, a több mint kétszáz éves épületei a kapitalizálódó nagybirtok fejlődéséről vallanak. És talán sehol sem annyira aktuális Artus Hazéliusnak a stokholmi Skanzen kapuján kifüggesztett mondása, mint itt. „Eljöhet az a nap, amikor minden aranyunk kevés lesz ahhoz, hogy a letűnt életformát bemutassuk." Ezeket a jövőbe látó szavakat megszívlelve és ennek szellemében került sor a puszta rekonstrukciós munkáinak a megkezdésére. Szántódpuszta fejlődésének vázlata A nagybirtokok gazdálkodását kiszolgáló majorokról, pusztákról több leírás,

3 szociográfiai szintű írói alkotás,

4 néprajzi tanulmányok foglalkoznak.

5 A nagyüzemi gazdálkodás üzemgazdasági kereteit, módszerét és termelési eredményeit agrártörténeti tanulmányok sora jelzi.

6 Ezek a munkák összehasonlítási anyagként szolgálhattak ahhoz, hogy a puszta épületeit, gazdálkodási színvonalát az országosan ilyen jellegű mezőgazdasági nagyüzemek sorába illesztve értékelhessük. Munkánk elkészítésénél elsősorban a falkutatásokra, a néprajzi módszerekkel kapott információkra, de döntően a levéltárak anyagára támaszkodtunk. A legtöbb anyagot a Veszprém megyei Állami Levéltárnak a tihanyi apátságból bekerült Szántódpusztára vonatkozó lapjairól kaptuk. Felhasználtuk még az Országos Levéltár, a Hadtörténeti Térképtár és a pannonhalmi Rendi Levéltár Gazdasági Archívumaiban fellelhető Szántódpusztára vonatkozó térképeket, épületterveket, épületek költségvetéseit, leírásokat és kataszteri felméréseket. A hivatkozott munkák zöme agrártörténeti, szociológiai, az életmód és kultúra kérdésével foglalkozóak. Kevés munkában találkozhattunk a puszták települési rendszerét kutató, az épületeket ismertető leírásokkal.

7 De bátran állíthatjuk azt, hogy egyetlen egy munka sem vállalkozott arra, hogy egy nagybirtok gazdákodását kiszolgáló épületeket bemutassa, dokumentálja. Jelen tanulmány sem léphet fel a teljesség igényével. Nem léphet fel azért, mert az épületek többségének a feltárása, kutatása nem történt meg. így az eredeti állapotot ezen kutatások nélkül megnyugtató módon nem tudjuk meghatározni. Ezzel a tanulmánnyal a célunk az volt, hogy rendszerbe foglalva feltárjuk a birtokunkban lévő archivális anyagot, kiegészítve azokat építészeti és néprajzi kutatásokkal. 233