Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980
Boross Marietta: Szántódpuszta (Egy Somogy megyei nagybirtok majorsági épületei és épülettervei a XVIII. és XIX. századból
Az épületek általában, de a majorsági épületek különösen mérföldkövek, mérföldkövei a puszta gazdasági fellendülésének, gazdálkodási színvonalának. Szántód ősi település, a rend királyi adományként kapta I. András királytól 1055-ben. A tihanyi alapítólevélnek Szántódra vonatkozó sorai így hangzanak. „Ismét van egy hely, mely a mondott (tihanyi) egyházhoz tartozik, s kezdődik ugyanazon Balatin tónál. (A helynek) neve Kak-szarma (Koku-zarma) s (határa) kiterjed a nagy útig, mely köristövére (Keuris-tue), a mai Kőröshegy falunál, Földvárnál (vezet, s innét ismét) (visszatér a határ) a már gyakran említett (Balatin) tóhoz. Bármik foglaltatnak pedig ezeken (a határokon) belül, akár szigetek, akár szénának alkalmas földek, vagy rétek, kétségkívül az egyházéi. Ugyanoda tartoznak továbbá amaz egyház szolgái a földekkel és halászatokkal, amelyet (!) előbb a többi néppel együtt bírtak. A köröskörül fekvő sok fa pedig az említett király részéről az ő jobbágyainak (tisztjeinek, ministrorum) keze által átadatott ugyanazon Isten-házának (a tihanyi egyháznak)." 8 A majd kétszáz évvel később kelt oklevél Szántódról két jobbágy és huszonöt udvarnok házát jegyzi fel, ezekben volt kétszáz lakos. A lélekszám csak felével volt kevesebb, mint az egész tihanyi szigeten. 9 A virágzó települést a közeledő török csapatok apasztották meg. Az 1536. évi Somogy megyei adólajstromban Szántód (Zanthod) már csak nyolc portával szerepel. 10 Az 1609. évi úrbéri öszszeírás a helységet pusztának regisztrálta, és mint teljesen felégetett és elhagyott falut tünteti fel. 11 Újratelepítésének a 18. sz. első évtizedeiből vannak már adataink. 1714-ben csak annyit olvashatunk róla, hogy Szántód lakóinak termeivényeit a tihanyi apát védi a szomszédos település (Kőröshegy) kártevéseitől. 12 Az egy évvel később felvett jegyzőkönyv közli a falunak a lakóit is név szernt. Említi Szabó Péter bírót, Mészáros Pál, l'óth István, Pacsai János, Komlódi Mihály háromhárom köblös jobbágytelkek birtokosait. A település jelentős része allodiális terület volt. Az erre vonatkozó leírás kiemeli a „kőházat az apáturasághoz tartozandó"-an. 1J Az épületek elhelyezésére az első ábrázolást a II. József féle első katonai felmérés lapjain láthattuk (1782-1785). A térképen Szántódot a Balaton felé áthatolhatatlan mocsár zárja, a helységről készített leírás is megjegyzi, hogy a Balaton felé rétjei ingoványosak és csak bizonyos időszakokban járhatók. Két jelentős épület volt ekkor a pusztán, a dombra épült kőfalu kápolna, melyet szálfaerdő védett és közvetlenül a mocsár szélén épült kőház kőkerítéssel övezve. 14 II. József a tihanyi apátságot 1786-ban feloszlatta és a kamarai tisztviselők 1790 március 22-én a helység épületeit és javadalmait számbavették. 15 Leírásuk rendkívül becses, mert minden egyes épületnek ismertetik a falazó és tetőfedő anyagát, továbbá alaprajzi kiosztását. Tizenkét épületet tudtak már ekkor regisztrálni, kiemelkedik az „urasági" ház, melyben volt négy szoba, három kamra, egy konyha és egy pince. Falazata jó minőségű, valószínűleg a már korábban említett kőből készült, héjazata fazsindely. Egy cselédházat említenek, amelynek az anyaga szintén jó minőségű - a nagypince feletti épületről van szó - áll egy szobából, egy konyhából és két kamrából és pincéből. Szintén zsindellyel fedett. A béresház szobából, konyhából és kocsiszínből áll és egy hordótároló helységből, falazóanyaga rossz, és náddal fedett. A bognármester háza egy szobából és konyhából áll, falazóanyaga föld és náddal fedett. A sertéspásztor lakása szobából, konyhából és kamrából 234 ;