Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)

II. Urbanizáció, idegenforgalom

IRODALOM

ERDOS JÓZSEF (1964): Kiépített közutaink a XVIII. század végén és a XIX. század első felében. Közlekedéstudományi Szemle, XIV. évf. pp. 186-189.

GLASER LAJOS (1929): Dunántúl középkori úthálózata. - Századok, LXIII. évf. 4-6. sz. pp. 138-167. és 7-8. sz. pp. 257-28;.

HANZELY JÁNOS (i960): Magyarország közútjainak története. Űtügyi Kutató Intézet, 14. sz. kiadványa. Budapest. 256 p.

HOLUB JÓZSEF (1917): Zala vármegye vámhelyei és úthálózata a középkorban. - Századok, I. füzet pp. 1-60.

SCHEDIUS LAJOS-BLASCHNER SÁMUEL (1847): Magyarország földtérképe.

SZAKÁLY FERENC (1973): A Dél-Dunántúl kereskedelmi útvonalai a XIX. század derekán. - Somogy megye múltjából. Kaposvár, pp. 55-112.

A HARMADKORI RÉTEGVIZEK MENNYISÉGE DÉLKELET-DUNÁNTÚLON

Lovász György

A vizsgálat célja

A felszíntől számított első vízzáró réteg alatt elhelyezkedő rétegvíznek, mint a mélységi vizek egyik fajtájának, nagy a társadalmi-gazdasági szerepe. Egyik legfontosabb természeti erőforrásunk, amely számos település- és gazdaságfejlesztési feladat megoldásában játszik döntő szerepet. Természetesen nagy a jelentősége az idegenforgalom fejlesztósébe'n, színvonalának emelésében is. Csaknem kivétel nélkül ivóvíz minőségű és ezért mennyiségének ismerete igen fontos. Somogy, Tolna és Baranya megyékben számos vízkutató, illetve feltáró fúrás mélyült tovább. Ezzel párhuzamosan intenzív geológiai (rétegtani) és geomorfológiai vizsgálatok is folytak, melyek eredményeként ‘nagyjából ismert a táj geológiai- és felszínfejlődése. Az eddigi kutatások és a konkrét vízfurások által biztosított ismeretanyag lehetőséget ad arra, hogy nagyvonalú prognózist adjunk a további vízszerzési lehetőségekre.

A kutak vízhozamainak tükrében Délkelet-Dunántúl területén vízben bővelkedő és szegény területek rajzolódnak ki, tehát a leghatározottabban felismerhető a vízmennyiségek regionalitása. (1. ábra)

Az alábbi elemzésnek, amely a közelmúltban kezdődött munka kezdeti eredményeit adja közre, egyik feladata e körzetek meghatározása, és mennyiségi jellemzése. Ezenkívül vizsgálja a kapcsolatot a körzetek térbeli megjelenése és a szerkezeti-morfológiai folyamatok között, hiszen ennek segítségével lehet az említett prognosztikus megállapításokat megtenni.

88